Psalms 63

1 A PSALM OF DAVID, IN HIS BEING IN THE WILDERNESS OF JUDAH. O God, You [are] my God, earnestly I seek You, My soul has thirsted for You, My flesh has longed for You, In a dry and weary land, without waters.

Dávid zsoltára, mikor a Júda pusztájában volt. Isten! én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, a melynek nincs vize;

2 So I have seen You in the sanctuary, To behold Your strength and Your glory.

Hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a te hatalmadat és dicsőségedet.

3 Because better [is] Your kindness than life, My lips praise You.

Hiszen a te kegyelmed jobb az életnél: az én ajakim hadd dicsérjenek téged.

4 So I bless You in my life, I lift up my hands in Your Name.

Áldanálak ezért életem fogytáig; a te nevedben emelném fel kezeimet.

5 As [with] milk and fatness is my soul satisfied, And [with] singing lips my mouth praises.

Mintha zsírral és kövérséggel telnék meg lelkem, mikor víg ajakkal dicsérhet téged az én szájam!

6 If I have remembered You on my bed, I meditate on You in the watches.

Ha reád gondolok ágyamban: őrváltásról őrváltásra rólad elmélkedem;

7 For You have been a help to me, And I sing in the shadow of Your wings.

Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem.

8 My soul has cleaved after You, Your right hand has taken hold on me.

Ragaszkodik hozzád az én lelkem; a te jobbod megtámogat engem.

9 And they who seek my soul for desolation, Go into the lower parts of the earth.

Azok pedig, a kik veszedelemre keresik lelkemet, a föld mélységeibe jutnak.

10 They cause him to run on the edge of the sword, They are a portion for foxes.

Szablya martalékaiul esnek el, és a rókáknak lesznek eledelei.

11 And the king rejoices in God, Everyone swearing by Him boasts, But the mouth of those speaking lies is stopped!

A király pedig örvendezni fog Istenben; dicséri őt mindaz, a ki ő reá esküszik; mert bedugatik a hazugok szája.