Psalms 59
1 TO THE OVERSEER. “DO NOT DESTROY.” A MIKTAM OF DAVID, IN SAUL’S SENDING, AND THEY WATCH THE HOUSE TO PUT HIM TO DEATH. Deliver me from my enemies, O my God, Set me on high from my withstanders.
Az éneklőmesternek az altashétre. Dávid miktámja; midőn embereket külde Saul, és őrizék az ő házát, hogy megöljék őt. Szabadíts meg engemet az én ellenségeimtől, Istenem; a reám támadóktól ments meg engemet!
2 Deliver me from workers of iniquity, And save me from men of blood.
Szabadíts meg engemet a gonosztevőktől, és a vérontó emberek ellen tarts meg engemet;
3 For behold, they laid wait for my soul, Strong ones are assembled against me, Not my transgression nor my sin, O YHWH.
Mert ímé lelkem után leselkednek, egybegyűltek ellenem az erősek; a nélkül, hogy hibás vagy vétkes volnék, Uram!
4 Without punishment they run and prepare themselves, Stir up to meet me, and see.
Bűnöm nélkül egybegyűlnek és készülnek ellenem: serkenj fel előmbe és lásd meg ezeket!
5 And You, YHWH, God of Hosts, God of Israel, Awake to inspect all the nations. Do not favor any treacherous dealers of iniquity. (Selah)
Te, oh Uram, Seregek Istene, Izráel Istene, serkenj fel! Büntesd meg mind e pogányokat, ne könyörülj senkin, a ki hamisságot cselekszik. (Szela)
6 They return at evening, They make a noise like a dog, And go around the city.
Estenden megjelennek, ordítnak, mint az eb; körüljárják a várost.
7 Behold, they belch out with their mouths, Swords [are] in their lips, for “Who hears?”
Ímé, szájokkal csácsognak, ajkaikon szablyák vannak: hisz, úgy mond, kicsoda hallja meg?
8 And You, O YHWH, laugh at them, You mock at all the nations.
Te pedig, Uram, neveted őket, és megcsúfolod mind e pogány népet.
9 O my Strength, to You I take heed, For God [is] my tower—the God of my kindness.
Hatalmával szemben te reád vigyázok; mert Isten az én váram.
10 God goes before me, He causes me to look on my enemies.
Előmbe jön az én kegyelmes Istenem; látnom engedi Isten az én ellenségeim romlását.
11 Do not slay them, lest my people forget, Shake them by Your strength, And bring them down, O Lord our shield.
Ne öld meg őket, hogy népem meg ne felejtkezzék; bujdosókká tedd őket a te hatalmaddal, és alázd meg őket Uram, mi paizsunk!
12 The sin of their mouth [is] a word of their lips, And they are captured in their pride, And they recount from the curse and lying.
Szájuknak vétke az ő ajkaiknak beszéde, fogattassanak meg kevélységükben; mert csak átkot és hazugságot szólnak.
13 Consume in fury, consume and they are not, And they know that God is ruling in Jacob, To the ends of the earth. (Selah)
Veszítsd el őket búsulásodban, veszítsd el őket, hogy ne legyenek; és tudják meg, hogy Isten uralkodik a Jákób fölött, mind a földnek határáig. (Szela)
14 And they return at evening, They make a noise like a dog, And they go around the city.
Estenden megjelennek, ordítnak, mint az eb, körüljárják a várost.
15 They wander for food, If they are not satisfied—then they murmur.
Étel után barangolnak, és ha nem laknak jól, virrasztanak.
16 And I sing of Your strength, And at morning I sing of Your kindness, For You have been a tower to me, And a refuge for me in a day of adversity.
Én pedig éneklem a te hatalmadat, és reggelenkint zengem a te kegyelmességedet; mert váram voltál és menedékem az én nyomorúságom napján.
17 O my Strength, I sing praise to You, For God [is] my tower, the God of my kindness!
Én erősségem! Te néked éneklek, mert Isten az én váram: ő az én kegyelmes Istenem!
