Psalms 59
1 TO THE OVERSEER. “DO NOT DESTROY.” A MIKTAM OF DAVID, IN SAUL’S SENDING, AND THEY WATCH THE HOUSE TO PUT HIM TO DEATH. Deliver me from my enemies, O my God, Set me on high from my withstanders.
A karmesternek. Ne ronts szerint. Dávidtól dal. Mikor Sául oda küldött és őrizték a házát, hogy megöljék. Ments meg engem ellenségeimtől, Istenem, támadóimtól ótalmazz engem!
2 Deliver me from workers of iniquity, And save me from men of blood.
Ments meg a jogtalanságot cselekvőktől, és a vérontás embereitől segíts meg!
3 For behold, they laid wait for my soul, Strong ones are assembled against me, Not my transgression nor my sin, O YHWH.
Mert íme lestek lelkemre, összesereglenek ellenem erősek; se bűntettem, se vétkem nincsen, oh Örökkévaló!
4 Without punishment they run and prepare themselves, Stir up to meet me, and see.
Bűnöm nélkül sürögnek és készülődnek; serkenj elibém és lásd!
5 And You, YHWH, God of Hosts, God of Israel, Awake to inspect all the nations. Do not favor any treacherous dealers of iniquity. (Selah)
És te, oh Örökkévaló, Isten, seregek ura, Izraél Istene, ébredj, megbüntetni mind a nemzeteket, ne kegyelmezz mind a jogtalan hűtelenkedőknek! Széla.
6 They return at evening, They make a noise like a dog, And go around the city.
Estére visszatérnek, mordúlnak, mint az eb, s körüljárják a várost.
7 Behold, they belch out with their mouths, Swords [are] in their lips, for “Who hears?”
Íme, szót bugyogtatnak szájukkal, kardok az ajkaikon, mert ki hallja!
8 And You, O YHWH, laugh at them, You mock at all the nations.
Te pedig, Örökkévaló, nevetsz, rajtuk, gúnyolódol mind a nemzeteken.
9 O my Strength, to You I take heed, For God [is] my tower—the God of my kindness.
Erőm! Te rád hadd várok, mert Isten a mentsváram.
10 God goes before me, He causes me to look on my enemies.
Szeretetem Istene elémbe jön, Isten néznem engedi meglesőimet.
11 Do not slay them, lest my people forget, Shake them by Your strength, And bring them down, O Lord our shield.
Ne öld meg őket, nehogy elfelejtse népem, bujdostasd őket hatalmaddal, és döntsd le őket, oh paizsunk, Uram.
12 The sin of their mouth [is] a word of their lips, And they are captured in their pride, And they recount from the curse and lying.
Szájuk vétke, ajkuk szava által fogassanak meg gőgjükben, az esküdözés miatt és hazudozás miatt, melyeket mondogatnak.
13 Consume in fury, consume and they are not, And they know that God is ruling in Jacob, To the ends of the earth. (Selah)
Semmísítsd meg hévvel, semmisítsd, hogy ne legyenek; és megtudják, hogy Isten uralkodik Jákóbon a föld végeig. Széla.
14 And they return at evening, They make a noise like a dog, And they go around the city.
S visszatérnek estére, mordúlnak mint az eb, s hörüljárják a vá. rost.
15 They wander for food, If they are not satisfied—then they murmur.
Ők bujdosnak eledel után, ha nem laknak jól, úgy kell meghálniok.
16 And I sing of Your strength, And at morning I sing of Your kindness, For You have been a tower to me, And a refuge for me in a day of adversity.
Én pedig énekelem erődet, és újjongok reggelre szereteteden; mert mentsvárul voltál nekem s menedékem, a mely napon megszorultam.
17 O my Strength, I sing praise to You, For God [is] my tower, the God of my kindness!
Erőm, rólad hadd zengek mert Isten az én mentsváram, szeretetem Istene.
