Psalms 38
1 A PSALM OF DAVID. “TO CAUSE TO REMEMBER.” YHWH, do not reprove me in Your wrath, Nor discipline me in Your fury.
Dávid zsoltára emlékeztetőül. Uram, haragodban ne fenyíts meg engem; felgerjedésedben ne ostorozz meg engem!
2 For Your arrows have come down on me, And You let down Your hand on me.
Mert nyilaid belém akadtak, és kezed rám nehezült.
3 Soundness is not in my flesh, Because of Your indignation, Peace is not in my bones, Because of my sin.
Nincs épség testemben a te haragodtól; nincs békesség csontjaimban vétkeim miatt.
4 For my iniquities have passed over my head, As a heavy burden—too heavy for me.
Mert bűneim elborítják fejemet; súlyos teherként, erőm felett.
5 Stunk—my wounds have become corrupt, Because of my folly.
Megsenyvedtek, megbűzhödtek sebeim oktalanságom miatt.
6 I have been bent down, I have been bowed down—to excess, I have gone mourning all the day.
Lehorgadtam, meggörbedtem nagyon; naponta szomorúan járok.
7 For my flanks have been full of drought, And soundness is not in my flesh.
Mert derekam megtelt gyulladással, és testemben semmi ép sincsen.
8 I have been feeble and struck—to excess, I have roared from disquietude of heart.
Erőtlen és összetört vagyok nagyon, s szívem keserűsége miatt jajgatok.
9 Lord, all my desire [is] before You, And my sighing has not been hid from You.
Uram, előtted van minden kívánságom, és nincs előled elrejtve az én nyögésem!
10 My heart [is] panting, my power has forsaken me, And the light of my eyes, Even they are not with me.
Szívem dobogva ver, elhágy erőm, s szemem világa – az sincs már velem.
11 My lovers and my friends stand aloof from before my plague. And my neighbors have stood far off.
Szeretteim és barátaim félreállanak csapásomban; rokonaim pedig messze állanak.
12 And those seeking my soul lay a snare, And those seeking my evil Have spoken mischievous things, And they meditate [on] deceits all the day.
De tőrt vetnek, a kik életemre törnek, és a kik bajomra törnek; hitványságokat beszélnek, és csalárdságot koholnak mindennap.
13 And I, as deaf, do not hear. And as a mute one who does not open his mouth.
De én, mint a siket, nem hallok, és olyan vagyok, mint a néma, a ki nem nyitja föl száját.
14 Indeed, I am as a man who does not hear, And in his mouth are no reproofs.
És olyanná lettem, mint az, a ki nem hall, és szájában nincsen ellenmondás.
15 Because for You, O YHWH, I have waited, You answer, O Lord my God.
Mert téged vártalak Uram, te hallgass meg Uram, Istenem!
16 When I said, “Lest they rejoice over me, In the slipping of my foot they magnified themselves against me.”
Mert azt gondolom: csak ne örülnének rajtam; mikor lábam ingott, hatalmaskodtak ellenem!
17 For I am ready to halt, And my pain [is] continually before me.
És bizony közel vagyok az eleséshez, és bánatom mindig előttem van.
18 For I declare my iniquity, I am sorry for my sin.
Sőt bevallom bűneimet, bánkódom vétkem miatt.
19 And my enemies [are] lively, They have been strong, and those hating me without cause, Have been multiplied.
De ellenségeim élnek, erősödnek; megsokasodtak hazug gyűlölőim,
20 And those paying evil for good accuse me, Because of my pursuing good.
És a kik jóért roszszal fizetnek; ellenem törnek, a miért én jóra törekszem.
21 Do not forsake me, O YHWH, My God, do not be far from me,
Ne hagyj el Uram Istenem, ne távolodjál el tőlem!
22 Hurry to help me, O Lord, my salvation!
Siess segítségemre, oh Uram, én szabadítóm!
