< Psalms 129 >

1 A SONG OF THE ASCENTS. Often they distressed me from my youth, Pray, let Israel say:
Zarándoklás éneke. Sokat szorongattak engem ifjúkorom óta – mondja csak Izraél –
2 Often they distressed me from my youth, Yet they have not prevailed over me.
sokat szorongattak engem ifjúkorom óta, még sem bírtak velem!
3 Plowers have plowed over my back, They have made their furrows long.
Hátamon szántottak a szántók, hosszúra húzták barázdájukat.
4 YHWH [is] righteous, He has cut apart cords of the wicked.
Az Örökkévaló igazságos: szétvágta a gonoszok kötelét.
5 All hating Zion [are] confounded and turn backward.
Szégyent valljanak és hátráljanak meg mind a Czión gyűlölői;
6 They are as grass of the roofs, That withers before it was drawn out,
legyenek mint a háztetők fűve, mely mielőtt kitépik, elszáradt;
7 That has not filled the hand of a reaper, And the bosom of a binder of sheaves.
melylyel nem töltötte meg markát az arató, sem ölét a kévekötő,
8 And the passers by have not said, “The blessing of YHWH [is] on you, We blessed you in the Name of YHWH!”
s nem mondták az arra menők: az Örökkévaló áldása reátok! Áldunk titeket az Örökkévaló nevében!

< Psalms 129 >