< Psalms 12 >
1 TO THE OVERSEER. ON THE EIGHTH. A PSALM OF DAVID. Save, YHWH, for the saintly has failed, For the steadfast have ceased From the sons of men:
Az éneklőmesternek a seminithre; Dávid zsoltára. Segíts Uram, mert elfogyott a kegyes, mert eltüntek a hívek az emberek fiai közül.
2 They each speak vanity with his neighbor, Lip of flattery! With heart and heart they speak.
Hamisságot szól egyik a másiknak; hizelkedő ajakkal kettős szívből szólnak.
3 YHWH cuts off all lips of flattery, A tongue speaking great things,
Vágja ki az Úr mind a hizelkedő ajkakat, a nyelvet, a mely nagyokat mond.
4 Who said, “By our tongue we do mightily: Our lips [are] our own; who [is] lord over us?”
A kik ezt mondják: Nyelvünkkel felülkerekedünk, ajkaink velünk vannak; ki lehetne Úr felettünk?
5 Because of the spoiling of the poor, Because of the groaning of the needy, Now I arise, says YHWH, I set in safety [him who] breathes for it.
A szegények elnyomása miatt, a nyomorultak nyögése miatt legott felkelek, azt mondja az Úr; biztosságba helyezem azt, a ki arra vágyik.
6 Sayings of YHWH [are] pure sayings—Silver tried in a furnace of earth, refined sevenfold.
Az Úr beszédei tiszta beszédek, mint földből való kohóban megolvasztott ezüst, hétszer megtisztítva.
7 You, O YHWH, preserve them, You keep us from this generation for all time.
Te Uram, tartsd meg őket; őrizd meg őket e nemzetségtől örökké.
8 The wicked walk around continually, According as vileness is exalted by sons of men!
Köröskörül járnak a gonoszok, mihelyt az alávalóság felmagasztaltatik az emberek fiai közt.