< Psalms 109 >
1 TO THE OVERSEER. A PSALM OF DAVID. O God of my praise, do not be silent,
Az éneklőmesternek, Dávidé; zsoltár. Én dicséretemnek Istene, ne hallgass!
2 For the mouth of wickedness, and the mouth of deceit, They have opened against me, They have spoken with me—A tongue of falsehood, and words of hatred!
Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyilt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek én velem.
3 They have surrounded me about, And they fight me without cause.
És körülvesznek engem gyűlölséges beszédekkel, és ostromolnak engem ok nélkül.
4 For my love they oppose me, and I—prayer!
Szeretetemért ellenkeznek velem, én pedig imádkozom.
5 And they set against me evil for good, And hatred for my love.
Roszszal fizetnek nékem a jóért, és gyűlölséggel az én szeretetemért.
6 Appoint the wicked over him, And an adversary stands at his right hand.
Állíts fölibe gonoszt, és vádló álljon az ő jobb keze felől.
7 In his being judged, he goes forth wicked, And his prayer is for sin.
Mikor törvénykezik, mint gonosz jőjjön ki; még az imádsága is bűnné legyen.
8 His days are few, another takes his oversight,
Életének napjai kevesek legyenek, és a hivatalát más foglalja el.
9 His sons are fatherless, and his wife a widow.
Fiai legyenek árvákká, a felesége pedig özvegygyé.
10 And his sons wander continually, Indeed, they have begged, And have sought out of their dry places.
És bujdossanak az ő fiai és kolduljanak, és elpusztult helyeiktől távol keressenek eledelt.
11 An exactor lays a snare for all that he has, And strangers spoil his labor.
Foglalja le minden jószágát az uzsorás, és idegenek ragadozzák el szerzeményét.
12 He has none to extend kindness, Nor is there one showing favor to his orphans.
Ne legyen néki, a ki kegyelmet mutasson iránta, és ne legyen, a ki könyörüljön az ő árváin!
13 His posterity is for cutting off, Their name is blotted out in another generation.
Veszszen ki az ő maradéka; a második nemzedékben töröltessék el a nevök!
14 The iniquity of his fathers Is remembered to YHWH, And the sin of his mother is not blotted out.
Atyáinak álnoksága emlékezetben legyen az Úr előtt, és anyjának bűne el ne töröltessék!
15 They are continually before YHWH, And He cuts off their memorial from earth.
Mindenkor az Úr előtt legyenek, és emlékezetök is veszszen ki e földről,
16 Because that he has not remembered to do kindness, And pursues the poor man and needy, And the struck of heart—to slay,
A miatt, hogy nem gondolt arra, hogy kegyelmet gyakoroljon és üldözte a szegény és nyomorult embert, és a megkeseredett szívűt, hogy megölje.
17 And he loves reviling, and it meets him, And he has not delighted in blessing, And it is far from him.
Mivelhogy szerette az átkot, azért érte el őt; és mivel nem volt kedve az áldáshoz, azért távozék az el ő tőle.
18 And he puts on reviling as his robe, And it comes in as water into his midst, And as oil into his bones.
Úgy öltözte fel az átkot, mint a ruháját, azért ment beléje, mint a víz, és az ő csontjaiba, mint az olaj.
19 It is to him as apparel—he covers himself, And he girds it on for a continual girdle.
Legyen az néki palástul, a melybe beburkolódzik, és övül, a melylyel mindenkor övezze magát.
20 This [is] the wage of my accusers from YHWH, And of those speaking evil against my soul.
Ez legyen jutalmok az Úrtól az én vádolóimnak, és a kik rosszat beszélnek az én lelkemre.
21 And You, O Lord YHWH, Deal with me for Your Name’s sake, Because Your kindness [is] good, deliver me.
De te, én Uram, Istenem, bánj velem a te nevedért; mivelhogy jó a te kegyelmed, szabadíts meg engem!
22 For I [am] poor and needy, And my heart has been pierced in my midst.
Mert szegény és nyomorult vagyok én, még a szívem is megsebesíttetett én bennem.
23 I have gone as a shadow when it is stretched out, I have been driven away as a locust.
Úgy hanyatlom el, mint az árnyék az ő megnyúlásakor; ide s tova hányattatom, mint a sáska.
24 My knees have been feeble from fasting, And my flesh has failed of fatness.
Térdeim tántorognak az éhségtől, és testem megfogyatkozott a kövérségtől.
25 And I have been a reproach to them, They see me, they shake their head.
Sőt gyalázatossá lettem előttök; ha látnak engem, fejöket csóválják.
26 Help me, O YHWH my God, Save me, according to Your kindness.
Segíts meg engem, Uram Isten; szabadíts meg engem a te kegyelmed szerint!
27 And they know that this [is] Your hand, You, O YHWH, You have done it.
Hadd tudják meg, hogy a te kezed munkája ez, hogy te cselekedted ezt, Uram!
28 They revile, and You bless, They have risen, and are ashamed, And Your servant rejoices.
Átkozzanak ők, de te áldj meg! Feltámadnak, de szégyenüljenek meg és örvendezzen a te szolgád.
29 My accusers put on blushing, and are covered, Their shame [is] as an upper robe.
Öltözzenek az én vádlóim gyalázatba, és burkolózzanak szégyenökbe, mint egy köpenybe!
30 I thank YHWH greatly with my mouth, And I praise Him in the midst of many,
Hálát adok az Úrnak felettébb az én számmal, és dicsérem őt a sokaság közepette!
31 For He stands at the right hand of the needy, To save from those judging his soul.
Mert jobb keze felől áll a szegénynek, hogy megszabadítsa azoktól, a kik elítélik annak lelkét.