Psalms 104
1 Bless, O my soul, YHWH! YHWH, my God, You have been very great, You have put on splendor and majesty.
Áldjad én lelkem az Urat! Uram én Istenem, nagy vagy te igen, ékességet és fenséget öltöztél magadra!
2 Covering Himself [with] light as a garment, Stretching out the heavens as a curtain,
A ki körülvette magát világossággal, mint egy öltözettel, és kiterjesztette az egeket, mint egy kárpitot;
3 Who is laying the beam of His upper chambers in the waters, Who is making thick clouds His chariot, Who is walking on wings of wind,
A ki vizeken építi fel az ő palotáját, a felhőket rendeli az ő szekerévé, jár a szeleknek szárnyain;
4 Making His messengers—the winds, His ministers—the flaming fire.
A ki a szeleket teszi követeivé, a lángoló tüzet szolgáivá.
5 He has founded earth on its bases, It is not moved for all time and forever.
Ő fundálta a földet az ő oszlopain, nem mozdul az meg soha örökké.
6 The abyss! You have covered it as with clothing, Waters stand above hills.
Vízáradattal, mint egy ruhával borítottad be azt, a hegyek felett is vizek állottak vala.
7 They flee from Your rebuke, They hurry away from the voice of Your thunder.
Egy kiáltásodtól eloszlának, és mennydörgésednek szavától szétriadának.
8 They go up hills—they go down valleys, To a place You have founded for them.
Hegyek emelkedének fel és völgyek szállának alá arra a helyre, a melyet fundáltál nékik.
9 You have set a border, they do not pass over, They do not turn back to cover the earth.
Határt vetettél, a melyet át nem hágnak, nem térnek vissza a földnek elborítására.
10 He is sending forth fountains in valleys, They go on between hills.
A ki elbocsátja a forrásokat a völgyekbe, hogy folydogáljanak a hegyek között;
11 They water every beast of the field, Wild donkeys break their thirst.
Megitassák a mezőnek minden állatát; a vadszamarak is megoltsák szomjúságukat.
12 The bird of the heavens dwells by them, From between the branches They give forth the voice.
Mellettök lakoznak az égnek madarai, az ágak közül hangicsálnak.
13 Watering hills from His upper chambers, The earth is satisfied from the fruit of Your works.
A ki megöntözi a hegyeket az ő palotájából; a te munkáidnak gyümölcséből megelégíttetik a föld.
14 Causing grass to spring up for livestock, And herb for the service of man, To bring forth bread from the earth,
A ki füvet sarjaszt a barmoknak és növényeket az embereknek hasznára, hogy eledelt vegyenek a földből,
15 And wine—it makes the heart of man glad, To cause the face to shine from oil, And bread—it supports the heart of man.
És bort, a mely megvidámítja a halandónak szívét, fényesebbé teszi az orczát az olajnál; és kenyeret, a mely megerősíti a halandónak szívét.
16 The trees of YHWH [are] satisfied, Cedars of Lebanon that He has planted,
Megelégíttetnek az Úrnak fái, a Libánonnak czédrusai, a melyeket plántált;
17 Where birds make nests, The stork—the firs [are] her house.
A melyeken madarak fészkelnek: az eszterág, a melynek a cziprusok a háza.
18 The high hills [are] for wild goats, rocks [are] a refuge for hyraxes,
A magas hegyek a vadkecskéknek, a sziklák hörcsögöknek menedéke.
19 He made the moon for seasons, The sun has known his place of entrance.
Teremtett holdat ünnepeknek mutatására; a napot, a mely lenyugovását tudja.
20 You set darkness, and it is night, Every beast of the forest creeps in it.
Szerzett setétséget, hogy éjszaka legyen, a melyben szétjárjanak a mezőnek összes vadai;
21 The young lions are roaring for prey, And to seek their food from God.
Az oroszlánkölykök, a melyek ordítanak a prédáért, sürgetvén Istentől eledelöket.
22 The sun rises, they are gathered, And they crouch in their dens.
Ha felkél a nap, elrejtőznek és hajlékaikban heverésznek;
23 Man goes forth to his work, And to his service—until evening.
Az ember munkájára megy ki, és az ő dolgára mind estvéig.
24 How many have been Your works, O YHWH, You have made all of them in wisdom, The earth is full of your possessions.
Mily számtalanok a te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a te gazdagságoddal.
25 This, the sea, great and broad of sides, There [are] moving things—innumerable, Living creatures—small with great.
Ez a nagy és széles tenger! Itt vannak benne a megszámlálhatatlan csúszók; apró állatok nagyokkal együtt.
26 There ships go—[and] leviathan, That You have formed to play in it.
Amott gályák járnak s czethal, a melyet azért formáltál, hogy játszadozzék benne.
27 All of them look to You, To give their food in its season.
Mindazok te reád néznek, hogy megadjad eledelüket alkalmas időben.
28 You give to them—they gather, You open Your hand—they [are] satisfied [with] good.
Adsz nékik és ők takarnak; megnyitod kezedet, és megtelnek a te jóvoltoddal.
29 You hide Your face—they are troubled, You gather their spirit—they expire, And they return to their dust.
Elfordítod orczádat, megháborodnak; elveszed a lelköket, kimulnak és porrá lesznek újra.
30 You send out Your Spirit, they are created, And You renew the face of the ground.
Kibocsátod a te lelkedet, megújulnak, és újjá teszed a földnek színét.
31 The glory of YHWH is for all time, YHWH rejoices in His works,
Legyen az Úrnak dicsőség örökké; örvendezzen az Úr az ő teremtményeiben;
32 Who is looking to earth, and it trembles, He comes against hills, and they smoke.
A ki, ha rátekint e földre, megrendül az; megilleti a hegyeket, és füstölögnek azok.
33 I sing to YHWH during my life, I sing praise to my God while I exist.
Éneklek az Úrnak egész életemben; zengedezek az én Istenemnek, a míg vagyok!
34 My meditation on Him is sweet, I rejoice in YHWH.
Legyen kedves néki az én rebegésem; örvendezem én az Úrban;
35 Sinners are consumed from the earth, And the wicked are no more. Bless, O my soul, YHWH. Praise YAH!
Veszszenek el a bűnösök a földről, és a hitetlenek ne legyenek többé! Áldjad én lelkem az Urat; dicsérjétek az Urat!
