Proverbs 1
1 Proverbs of Solomon, son of David, king of Israel:
Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,
2 For knowing wisdom and instruction, For understanding sayings of intelligence,
Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére;
3 For receiving the instruction of wisdom, Righteousness, judgment, and uprightness,
Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;
4 For giving to simple ones—prudence, To a youth—knowledge and discretion.
Együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.
5 (The wise hear and increase learning, And the intelligent obtain counsels.)
Hallja a bölcs és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.
6 For understanding a proverb and its sweetness, Words of the wise and their acute sayings.
Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.
7 Fear of YHWH [is the] beginning of knowledge, Fools have despised wisdom and instruction!
Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.
8 Hear, my son, the instruction of your father, And do not leave the law of your mother,
Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.
9 For they [are] a graceful wreath to your head, And chains to your neck.
Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra.
10 My son, if sinners entice you, do not be willing.
Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket.
11 If they say, “Come with us, we lay wait for blood, We watch secretly for the innocent without cause,
Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül;
Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak; (Sheol h7585)
13 We find every precious substance, We fill our houses [with] spoil,
Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal;
14 You cast your lot among us, One purse is—to all of us.”
Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak:
15 My son! Do not go in the way with them, Withhold your foot from their path,
Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől;
16 For their feet run to evil, And they hurry to shed blood.
Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.
17 Surely in vain is the net spread out before the eyes of any bird.
Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt:
18 And they lay wait for their own blood, They watch secretly for their own lives.
Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek;
19 So [are] the paths of every gainer of dishonest gain, It takes the life of its owners.
Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.
20 Wisdom cries aloud in an out-place, She gives forth her voice in broad places,
A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát.
21 She calls at the head of the multitudes, In the openings of the gates, In the city she says her sayings:
Lármás utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit.
22 “Until when, you simple, do you love simplicity? And have scorners desired their scorning? And do fools hate knowledge?
Míglen szeretitek, oh ti együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?!
23 Turn back at my reproof, behold, I pour forth my spirit to you, I make known my words with you.
Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.
24 Because I have called, and you refuse, I stretched out my hand, and none is attending,
Mivelhogy hívtalak titeket, és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;
25 And you slight all my counsel, And you have not desired my reproof.
És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:
26 I also laugh in your calamity, I deride when your fear comes,
Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, a mitől féltek.
27 When your fear comes as destruction, And your calamity comes as a windstorm, When adversity and distress come on you.
Mikor eljő, mint a vihar, az, a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.
28 Then they call me, and I do not answer, They seek me earnestly, and do not find me.
Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak.
29 Because that they have hated knowledge, And have not chosen the fear of YHWH.
Azért hogy gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.
30 They have not consented to my counsel, They have despised all my reproof,
Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.
31 And they eat of the fruit of their way, And they are filled from their own counsels.
Esznek azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek.
32 For the turning of the simple slays them, And the security of the foolish destroys them.
Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket.
33 And whoever is listening to me dwells confidently, And [is] quiet from fear of evil!”
A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől.
