Proverbs 7
1 My son! Keep my sayings, And lay up my commands with you.
Fiam, őrizd meg mondásaimat és parancsaimat rejtsd el magadnál.
2 Keep my commands, and live, And my law as the pupil of your eye.
Őrizd meg parancsaimat, hogy élj és tanomat, mint szemeid fényét.
3 Bind them on your fingers, Write them on the tablet of your heart.
Kösd azokat ujjaidra, írjad azokat szíved táblájára.
4 Say to wisdom, “You [are] my sister.” And cry to understanding, “Relative!”
Mondd a bölcsességnek: nővérem vagy, s rokonnak nevezd az értelmességet;
5 To preserve you from a strange woman, From a stranger who has made her sayings smooth.
hogy megőrizzen idegen asszonytól, idegen nőtől, ki simává tette beszédjét.
6 For at a window of my house, I have looked out through my casement,
Mert házam ablakán, rácsozatomon át tekintettem ki.
7 And I see among the simple ones, I discern among the sons, A young man lacking understanding,
Ekkor láttam az együgyűek között, észre vettem a fiúk közt egy esztelen ifjút:
8 Passing on in the street, near her corner, And the way [to] her house he steps,
elhalad az utczán annak szöglete mellett és a házához menő úton lépdel,
9 In the twilight—in the evening of day, In the darkness of night and blackness.
szürkületkor, a nap estéjén, éj sötétségében és homályban.
10 And behold, a woman to meet him—(A harlot’s dress, and watchful of heart,
S íme elejébe egy asszony, parázna ruhájú és álnok szívű;
11 She [is] noisy, and stubborn, her feet do not rest in her house.
zajongó ő és csapongó, házában nem nyugosznak lábai:
12 Now in an out-place, now in broad places, And she lies in wait near every corner)—
egyszer az utczán, másszor piaczokon, minden szöglet mellett leselkedik.
13 And she laid hold on him and kissed him, She has hardened her face and says to him,
Megragadja őt, megcsókolja őt, szemérmetlen arczczal mondja neki:
14 “Sacrifices of peace-offerings [are] by me, Today I have completed my vows.
Békeáldozatokkal tartozom, ma megfizettem fogadalmaimat;
15 Therefore I have come forth to meet you, To earnestly seek your face, and I find you.
azért jöttem ki elédbe, hogy fölkeressem színedet, és megtaláltalak.
16 I decked my bed [with] ornamental coverings, Carved works—cotton of Egypt.
Takarókkal takartam le nyoszolyámat, egyiptomi tarka szövettel;
17 I sprinkled my bed [with] myrrh, aloes, and cinnamon.
behintettem fekvőhelyemet myrrhával, aloéval s fahéjjal.
18 Come, we are filled [with] love until the morning, We delight ourselves in loves.
Jöjj! ittasodjunk szeretettel reggelig, enyelegjünk szerelemben.
19 For the man is not in his house, He has gone on a long journey.
Mert nincs otthon a férfi, útra ment messzire;
20 He has taken a bag of money in his hand, At the day of the new moon he comes to his house.”
a pénzes zacskót kezébe vette, holdtölte napjára fog haza jönni.
21 She turns him aside with the abundance of her speech, She forces him with the flattery of her lips.
Elhajlította őt sok rábeszélésével, ajkai simaságával eltántorítja.
22 He is going after her straight away, he comes as an ox to the slaughter, And as a chain to the discipline of a fool,
Megy utána hirtelen, mint ökör, mely a levágásra megyen, s mint békóban fenyítéséhez az oktalan;
23 Until an arrow splits his liver, As a bird has hurried to a snare, And has not known that it [is] for its life.
mígnem nyíl fúrja át máját, a mint madár siet a tőrhöz, s nem tudja, hogy életébe kerül.
24 And now, you sons, listen to me, And give attention to sayings of my mouth.
Most tehát, fiúk, hallgassatok reám s figyeljetek szájam mondásaira:
25 Do not let your heart turn to her ways, Do not wander in her paths,
ne térjen az ő utjaira szíved, ne tévelyegj ösvényein;
26 For many [are] the wounded she caused to fall, And mighty [are] all her slain ones.
mert sokan vannak a megöltek, kiket elejtett, és számosak mind a meggyilkoltjai.
