Proverbs 5
1 My son! Give attention to my wisdom, Incline your ear to my understanding,
Fiam! az én bölcseségemre figyelmezz, az én értelmemre hajtsd a te füledet,
2 To observe thoughtfulness, And your lips keep knowledge.
Hogy megtartsd a meggondolást, és a tudományt a te ajakid megőrizzék.
3 For the lips of a strange woman drop honey, And her mouth [is] smoother than oil,
Mert színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és símább az olajnál az ő ínye.
4 And her latter end [is] bitter as wormwood, Sharp as a sword [with] mouths.
De annak vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű tőr.
Az ő lábai a halálra mennek, az ő léptei a sírba törekszenek. (Sheol h7585)
6 The path of life—lest you ponder, Her paths have moved—you do not know.
Az életnek útát hogy ne követhesse, ösvényei változókká lettek, a nélkül, hogy ő eszébe venné.
7 And now, you sons, listen to me, And do not turn from sayings of my mouth.
Most azért, fiaim, hallgassatok engem, és ne távozzatok el számnak beszéditől!
8 Keep your way far from off her, And do not come near to the opening of her house,
Távoztasd el attól útadat, és ne közelgess házának ajtajához,
9 Lest you give your splendor to others, And your years to the fierce,
Hogy másoknak ne add a te ékességedet, és esztendeidet a kegyetlennek;
10 Lest strangers be filled [with] your power, And your labors in the house of a stranger,
Hogy ne az idegenek teljenek be a te marháiddal, és a te keresményed más házába ne jusson.
11 And you have howled in your latter end, In the consumption of your flesh and your food,
Hogy nyögnöd kelljen életed végén, a mikor megemésztetik a te húsod és a te tested,
12 And have said, “How I have hated instruction, And my heart has despised reproof,
És azt kelljen mondanod: miképen gyűlöltem az erkölcsi tanítást, és a fenyítéket útálta az én elmém,
13 And I have not listened to the voice of my teachers, And have not inclined my ear to my teachers.
És nem hallgattam az én vezetőim szavát, és az én tanítóimhoz nem hajtottam fülemet!
14 As a little thing I have been all evil, In the midst of an assembly and a congregation.”
Kevés híja volt, hogy minden gonoszságba nem merültem a gyülekezetnek és községnek közepette!
15 Drink waters out of your own cistern, Even flowing ones out of your own well.
Igyál vizet a te kútadból, és a te forrásod közepiből folyóvizet.
16 Let your fountains be scattered abroad, In broad places streams of waters.
Kifolyjanak-é a te forrásid, az utczákra a te vized folyásai?
17 Let them be to you for yourself, And not to strangers with you.
Egyedül tied legyenek, és nem az idegenekéi veled.
18 Let your fountain be blessed, And rejoice because of the wife of your youth,
Legyen a te forrásod áldott, és örvendezz a te ifjúságod feleségének.
19 A doe of loves, and a roe of grace! Let her loves satisfy you at all times, Magnify yourself in her love continually.
A szerelmes szarvas, és kedves zerge; az ő emlői elégítsenek meg téged minden időben, az ő szerelmében gyönyörködjél szüntelen.
20 And why do you magnify yourself, My son, with a stranger? And embrace the bosom of a strange woman?
És miért bujdosnál, fiam, az idegen után, és ölelnéd keblét az idegennek?
21 For the ways of each are before the eyes of YHWH, And He is pondering all his paths.
Mert az Úrnak szemei előtt vannak mindenkinek útai, és minden ösvényeit ő rendeli.
22 His own iniquities capture the wicked, And he is holden with the ropes of his sin.
A maga álnokságai fogják meg az istentelent, és a saját bűnének köteleivel kötöztetik meg.
23 He dies without instruction, And magnifies himself in the abundance of his folly!
Ő meghal fenyíték híján, és bolondságának sokasága miatt támolyog.
