Proverbs 22
1 A name is chosen rather than much wealth, Than silver and than gold—good grace.
Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
2 Rich and poor have met together, YHWH [is] the Maker of them all.
A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
3 The prudent has seen the evil, and is hidden, And the simple have passed on, and are punished.
Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
4 The end of humility [is] the fear of YHWH, riches, and honor, and life.
Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
5 Thorns [and] snares [are] in the way of the perverse, Whoever is keeping his soul is far from them.
Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
6 Give instruction to a youth about his way, Even when he is old he does not turn from it.
Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
7 The rich rules over the poor, And a servant [is] the borrower to the lender.
A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
8 Whoever is sowing perverseness reaps sorrow, And the rod of his anger wears out.
A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
9 The good of eye—he is blessed, For he has given of his bread to the poor.
Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
10 Cast out a scorner—and contention goes out, And strife and shame cease.
Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
11 Whoever is loving cleanness of heart, His lips [are] grace, A king [is] his friend.
A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
12 The eyes of YHWH have kept knowledge, And He overthrows the words of the treacherous.
Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
13 The slothful has said, “A lion [is] outside, I am slain in the midst of the broad places.”
A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
14 The mouth of strange women [is] a deep pit, The abhorred of YHWH falls there.
Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
15 Folly is bound up in the heart of a youth, The rod of discipline puts it far from him.
A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
16 He [who] is oppressing the poor to multiply his [riches], Is giving to the rich—only to want.
A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
17 Incline your ear, and hear words of the wise, And set your heart to my knowledge,
Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
18 For they are pleasant when you keep them in your heart, They are prepared together for your lips.
Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
19 That your trust may be in YHWH, I caused you to know today, even you.
Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
20 Have I not written to you three times With counsels and knowledge?
Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
21 To cause you to know the certainty of sayings of truth, To return sayings of truth to those sending you.
Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
22 Do not rob the poor because he [is] poor, And do not bruise the afflicted in the gate.
Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
23 For YHWH pleads their cause, And has spoiled the soul of their spoilers.
Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
24 Do not show yourself friendly with an angry man, And do not go in with a man of fury,
Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
25 Lest you learn his paths, And have received a snare to your soul.
Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
26 Do not be among those striking hands, Among sureties [for] burdens.
Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
27 If you have nothing to pay, Why does he take your bed from under you?
Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
28 Do not remove a border of ancient times, That your fathers have made.
Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
29 Have you seen a man speedy in his business? He stations himself before kings, He does not station himself before obscure men!
Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.
