Numbers 21
1 And the Canaanite, king of Arad, dwelling in the south, hears that Israel has come the way of the Atharim, and he fights against Israel, and takes [some] of them captive.
Meghallotta a Kánaáni, Árod királya, aki délen lakott, hogy eljött Izrael a kémek útján, és harcolt Izrael ellen és foglyokat ejtett közüle.
2 And Israel vows a vow to YHWH and says, “If You certainly give this people into my hand, then I have devoted their cities”;
Ekkor fogadalmat tett Izrael az Örökkévalónak és mondta: Ha kezembe adod ezt a népet, akkor átokként kiirtom az ő városaikat.
3 and YHWH listens to the voice of Israel and gives up the Canaanite, and he devotes them and their cities, and calls the name of the place Hormah.
Az Örökkévaló meghallgatta Izrael szavát és kezébe adta a Kánaánit és átokként kiirtotta azokat és városaikat és elnevezte a helyet Chormonak.
4 And they journey from Mount Hor, the way of the Red Sea, to go around the land of Edom, and the soul of the people is short in the way,
És elvonultak Hór hegyétől a nádastenger felé, hogy megkerüljék Edom országát; és elcsüggedt a nép az úton.
5 and the people speak against God and against Moses, “Why have you brought us up out of Egypt to die in a wilderness? For there is no bread, and there is no water, and our soul has been weary of this light bread.”
És beszélt a nép Isten ellen és Mózes ellen. Miért hoztatok ide fel bennünket Egyiptomból, hogy meghaljunk a pusztában, mert nincs kenyér és nincs víz; lelkünk pedig undorodik a nyomorult kenyértől.
6 And YHWH sends the burning serpents among the people, and they bite the people, and many people of Israel die;
Erre rábocsátotta az Örökkévaló a népre mérges kígyókat és megmarták a népet; és elhalt sok nép Izraelből.
7 and the people come to Moses and say, “We have sinned, for we have spoken against YHWH and against you; pray to YHWH that He turns the serpent aside from us”; and Moses prays in behalf of the people.
És eljött a nép Mózeshez, és mondták: Vétkeztünk, mert beszéltünk az Örökkévaló ellen és ellened, imádkozz az Örökkévalóhoz, hogy távolítsa el tőlünk a kígyókat. És Mózes imádkozott a népért.
8 And YHWH says to Moses, “Make a burning [serpent] for yourself, and set it on an ensign; and it has been, everyone who is bitten and has seen it—he has lived.”
És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Készíts magadnak egy kígyót és tedd azt póznára; és lesz minden megmart, ha arra néz, életben marad.
9 And Moses makes a serpent of bronze, and sets it on the ensign, and it has been, if the serpent has bitten any man, and he has looked expectingly to the serpent of bronze—he has lived.
Mózes készített egy rézkígyót és rátette a póznára; és volt, ha megmart a kígyó valakit és az tekintett a rézkígyóra, akkor életben maradt.
10 And the sons of Israel journey and encamp in Oboth.
És elvonultak Izrael fiai és táboroztak Óvószban.
11 And they journey from Oboth and encamp in Ije-Abarim, in the wilderness that [is] on the front of Moab, at the rising of the sun.
Elvonultak Óvószból és táboroztak Ijjé-haávorimban a pusztában, mely Móáb előtt van napkelet felől.
12 From there they have journeyed and encamp in the Valley of Zared.
Onnan elvonultak és táboroztak Zered völgyében.
13 From there they have journeyed and encamp beyond Arnon, which [is] in the wilderness which is coming out of the border of the Amorite, for Arnon [is] the border of Moab, between Moab and the Amorite;
Onnan elvonultak és táboroztak az Árnónon túl, mely a pusztában van, mely jön az Emóri határából; mert az Árnon Móáb határa, Móáb és az Emóri között.
14 therefore it is said in [the] scroll of the Wars of YHWH: “Waheb in Suphah, And the brooks of Arnon;
Azért mondják az Örökkévaló harcainak könyvében: Váhebet Szúfoban és a patakokat, az Árnónt;
15 And the spring of the brooks, Which turned aside to the dwelling of Ar, And has leaned to the border of Moab.”
és a patakok lejtőjét, amely hajlik Or helye felé és támaszkodik Móáb határára.
16 And from there [they journeyed] to Beer; it [is] the well [concerning] which YHWH said to Moses, “Gather the people, and I give water to them.”
Onnan a Kúthoz; ez a kút, melynél az Örökkévaló mondta Mózesnek: Gyűjtsd egybe a népet, hadd adjak nekik vizet.
17 Then Israel sings this song: “Spring up, O well, Let all answer to it!
Akkor énekelte Izrael ezt az éneket: Buzogj föl kút, énekeljetek neki!
18 A well—princes have dug it, Nobles of the people have prepared it, With the lawgiver, with their staffs.” And from the wilderness [they journeyed] to Mattanah,
A kút, melyet fejedelmek ástak, a nép nemesei vájtak törvényhozó pálcájukkal! A pusztából (vonultak) Máttonoba;
19 and from Mattanah to Nahaliel, and from Nahaliel to Bamoth,
Máttonóból Nácháliélbe, Nácháliélből Bómószra;
20 and from Bamoth, in the valley which [is] in the field of Moab, [to] the top of Pisgah, which has looked on the front of the wilderness.
Bomószról a völgybe, mely Móáb mezején van, a Piszga csúcsánál és a sivatag felé tekint.
21 And Israel sends messengers to Sihon king of the Amorite, saying,
És Izrael követeket küldött Szichónhoz, Emóri királyához, mondván:
22 “Let me pass through your land, we do not turn aside into a field or into a vineyard; we do not drink waters of a well; we go in the king’s way until we pass over your border.”
Hadd vonuljak át országodon, nem térünk le a mezőre és szőlőbe, nem iszunk a kút vizéből, az országúton fogunk menni, amíg átvonulunk határodon.
23 And Sihon has not permitted Israel to pass through his border, and Sihon gathers all his people, and comes out to meet Israel in the wilderness, and comes to Jahaz, and fights against Israel.
De Szichón nem engedte Izraelnek, hogy átvonuljon a határán; összegyűjtötte Szichón az ő egész népét és kiment Izrael ellen a pusztába, elérkezett Jóhcóig és harcolt Izrael ellen.
24 And Israel strikes him by the mouth of the sword, and possesses his land from Arnon to Jabbok—to the sons of Ammon; for the border of the sons of Ammon [is] strong.
De Izrael megverte őt a kard élével, és elfoglalta az országát az Árnóntól Jábbókig, Ámmón fiáig, mert erős volt Ámmón fiainak határa.
25 And Israel takes all these cities, and Israel dwells in all the cities of the Amorite, in Heshbon and in all its villages;
És elvette Izrael mindezeket a városokat és lakott Izrael az Emóri minden városaiban, Chesbonban és mind a leányvárosaiban.
26 for Heshbon is a city of Sihon king of the Amorite, and he has fought against the former king of Moab, and takes all his land out of his hand as far as Arnon;
Mert Chesbón Szichónnak, Emóri királyának városa volt, ő harcolt Móáb első királya ellen és elvette az egész országát annak kezéből az Árnónig.
27 therefore those using allegories say: “Enter Heshbon, Let the city of Sihon be built and ready,
Azért mondják a költők: Menjetek Chesbónba, építtessék föl és szilárdittassék meg Szichón városa.
28 For fire has gone out from Heshbon, A flame from the city of Sihon, It has consumed Ar of Moab, Owners of the high places of Arnon.
Mert tűz ment ki Chesbónból, láng Szichón városából, megemésztette Ór-Móábot, az Árnón magaslatainak urait.
29 Woe to you, O Moab, You have perished, O people of Chemosh! He has given his sons [as] fugitives, And his daughters into captivity, To Sihon king of the Amorite!
Jaj neked, Móáb! Elvesztél Kemós népe! Odaengedte fiait menekülőknek, leányait fogságba Szichón, Emóri királyához.
30 And we shoot them; Heshbon has perished as far as Dibon, And we make desolate as far as Nophah, Which [is] as far as Medeba.”
Leterítettük őket, elveszett Chesbón Divónig, elpusztítottuk azokat Nófáchig, mely Médvóig terjed.
31 And Israel dwells in the land of the Amorite,
És Izrael lakott az Emóri országában.
32 and Moses sends to spy out Jaazer, and they capture its villages, and dispossess the Amorite who [is] there,
És elküldött Mózes, hogy kikémleljék Jázért, elfoglalták leányvárosaikat és elűzte az Emórit, aki ott volt.
33 and turn and go up the way of Bashan, and Og king of Bashan comes out to meet them, he and all his people, to battle [at] Edrei.
Azután megfordultak és fölmentek Boson útján; Óg, Boson királya pedig kiment ellenük, ő és egész népe harcra, Edreibe.
34 And YHWH says to Moses, “Do not fear him, for into your hand I have given him, and all his people, and his land, and you have done to him as you have done to Sihon king of the Amorite, who is dwelling in Heshbon.”
És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Ne félj tőle, mert kezedbe adom őt és egész népét, meg országát; tegyél vele úgy, amint tettél Szichónnal, Emóri királyával, aki Chesbónban lakott.
35 And they strike him, and his sons, and all his people, until he has no remnant left to him, and they possess his land.
És megverték őt, meg fiait és egész népét, hogy nem hagytak neki maradékot; országát pedig elfoglalták.
