Micah 4
1 And it has come to pass, In the latter end of the days, The mountain of the house of YHWH Is established above the top of the mountains, And it has been lifted up above the hills, And flowed to it have peoples.
És lészen: az utolsó időben az Úr házának hegye a hegyek fölé helyeztetik, és felülemelkedik az a halmokon, és népek özönlenek reá.
2 And gone have many nations and said, “Come and we go up to the mountain of YHWH, And to the house of the God of Jacob, And He teaches us of His ways, And we walk in His paths,” For a law goes forth from Zion, And a word of YHWH from Jerusalem.
Pogányok is sokan mennek, és mondják: Jertek, menjünk fel az Úr hegyére és a Jákób Istenének házához, hogy megtanítson minket az ő útaira, és járjunk az ő ösvényein! Mert Sionból jő ki a törvény, és az Úr beszéde Jeruzsálemből.
3 And He has judged between many peoples, And given a decision to mighty nations far off, They have beaten their swords to plowshares, And their spears to pruning-hooks, Nation does not lift up sword to nation, Nor do they learn war anymore.
És sok népek között ítéletet tészen, és megfedd erős nemzeteket nagy messze földig és fegyvereiket kapákká kovácsolják, dárdáikat pedig sarlókká; nép népre fegyvert nem emel, és hadakozást többé nem tanulnak.
4 And they have sat each under his vine, And under his fig tree, And there is none troubling, For the mouth of YHWH of Hosts has spoken.
És kiki nyugszik az ő szőlője alatt és fügefája alatt, és senki meg nem rettenti őket, mert a Seregek Urának szája szólott.
5 For all the peoples walk, Each in the name of its god—and we, We walk in the Name of our God YHWH, For all time and forever.
Mert minden nép a maga istenének nevében jár, és mi is a mi Urunk Istenünk nevében járunk örökkön örökké.
6 “In that day,” a declaration of YHWH, “I gather the halting one, And the driven away one I bring together, And she whom I have afflicted.
Azon a napon, azt mondja az Úr, összegyűjtöm a sántát, és összeszedem az elszéledetteket, és a kiket megsanyargattam.
7 And I have set the halting for a remnant, And the far-off for a mighty nation, And YHWH has reigned over them in Mount Zion, From now on, and for all time.
És a sántát maradékká teszem, az elszélesztettet pedig erős nemzetté, és az Úr uralkodik rajtok a Sion hegyén mostantól fogva mindörökké.
8 And you, O Tower of Eder, Fort of the daughter of Zion, to you it comes, Indeed, the former rule has come in, The kingdom to the daughter of Jerusalem.”
És te nyájnak tornya, Sion leányának vára! Eljő tehozzád és elérkezik az előbbi hatalom, a Jeruzsálem leányának birodalma.
9 Now why do you shout aloud? Is there no king in you? Has your counselor perished, That pain as of a travailing woman has taken hold of you?
Miért kiáltasz hát kiáltva? Nincsen-é közötted király? Elveszett-é a te tanácsadód, hogy úgy elfogott a fájdalom, mint a gyermek-szűlőt?!
10 Be pained, and bring forth, O daughter of Zion, As a travailing woman, For now you go forth from the city, And you have dwelt in the field, And you have gone to Babylon, There you are delivered, There YHWH redeems you from the hand of your enemies.
Gyötrődj és kinlódj, Sionnak leánya, mint a gyermek-szülő! Mert ímé, kimégy a városból, és a mezőn tanyázol, és egészen Bábelig mégysz. Ott szabadíttatol meg; ott vált ki téged az Úr, ellenségednek kezéből.
11 And now, many nations have gathered against you, who are saying: “Let her be defiled, and our eyes look on Zion.”
Mert ímé, sok nemzetség gyűlt össze ellened, a kik ezt mondják: Legyen szentségtelen, és legeltessük szemeinket a Sionon!
12 They have not known the thoughts of YHWH, Nor have they understood His counsel, For He has gathered them as a sheaf [into] a threshing-floor.
De ők nem tudják az Úr gondolatait és nem értik az ő szándékát, hogy összegyűjti őket, mint a kévét a szérűre.
13 Arise, and thresh, O daughter of Zion, For I make your horn iron, And I make your hooves bronze, And you have beaten small many peoples, And I have devoted to YHWH their gain, And their wealth to the Lord of the whole earth!
Kelj fel és csépelj, Sionnak leánya! Mert vassá teszem a te szarvaidat, körmeidet pedig aczéllá teszem, és széttiporsz sok népeket, és rablott kincseiket az Úrnak áldozom, javaikat pedig az egész föld Urának.
