Micah 2
1 Woe [to] those devising iniquity, And working evil on their beds, In the morning light they do it, For their hand is—to God.
Jaj azoknak, a kik hamisságot gondolnak és a kik ágyasházukban gonoszságot cselekesznek, és végrehajtják azt, mihelyt megvirrad, mert hatalmuk van hozzá.
2 And they have desired fields, And they have taken violently, And houses, and they have taken away, And have oppressed a man and his house, Even a man and his inheritance.
Megkívánják a mezőket és elrabolják, és a házakat és elszedik; és nyomorgatják a gazdát, és az ő házanépét az embert és az ő örökségét!
3 Therefore, thus said YHWH: “Behold, I am devising against this family calamity, From which you do not remove your necks, Nor walk loftily, for it [is] a time of evil.
Annakokáért ezt mondja az Úr: Ímé, én is gonoszt gondolok e nemzetség ellen, melyből ki nem vonhatjátok a ti nyakatokat és nem jártok kevélyen, mivel gonosz idő lészen az!
4 In that day [one] takes up for you an allegory, And he has wailed a wailing of woe, He has said, We have been utterly spoiled, The portion of my people He changes, How He moves toward me! To the backslider our fields He apportions.
Azon a napon példabeszéd támad rólatok, és siralmat sírnak, mondván: Oda van! elpusztultunk! Népem örökségét felcserélte! Miként rabolja el tőlem; hűtelennek osztja ki mezeinket!
5 Therefore, you have no caster of a line by lot In the assembly of YHWH.
Azért nem lesz néked, a ki mérőzsinórt vessen sors szerint az Úrnak gyülekezetében.
6 You do not prophesy—they prophesy, They do not prophesy to these, It does not remove shame.
Ne prófétáljatok! prófétálnak ők. Ha nem prófétálnak ezeknek, nem múlik el a gyalázat!
7 [Those] named the house of Jacob: Has the Spirit of YHWH been shortened? Are these His doings? Do My words not benefit the people that are walking uprightly?
Oh te, ki Jákób házának mondatol! hát türelmetlen-é az Úrnak lelke, avagy ezek-é az ő cselekedetei? Nem javára válnak-é az én cselekedeteim annak, a ki igazán jár?
8 And recently My people raise up as an enemy, You strip off the honorable ornament from the outer garment, From the confident passers by, You who are turning back from war.
A minap mint egy ellenség támadt fel az én népem; a köntösről a palástot letépik a gyanútlanul járókról, a háborútól idegenkedőkről.
9 The women of My people you cast out from its delightful house, From its sucklings you take away My honor for all time.
Népem asszonyait kiűzitek boldogságuk házából; kisdedeiktől örökre elveszitek az én dicsőségemet.
10 Rise and go, for this [is] not the rest, Because of uncleanness it corrupts, And corruption is powerful.
Keljetek fel és menjetek ki, mert ez nem a nyugalomnak helye; a tisztátalanság miatt, a mely elveszít, és pedig borzasztó veszedelemmel!
11 If one is going [with] the wind, And [with] falsehood has lied: I prophesy to you of wine, and of strong drink, He has been the prophet of this people!
Ha valamely szélházi és csalárd így hazudoznék: Prédikálok néked borról és részegítő italról, az volna e népnek prófétája.
12 I surely gather you, O Jacob, all of you, I surely bring together the remnant of Israel, Together I set it as the flock of Bozrah, As a drove in the midst of its pasture, It makes a noise because of man.
Mindenestől egybegyűjtelek téged, Jákób! Összetakarítom Izráel maradékát. Összegyűjtöm őket, mint a boczrai juhokat, mint a nyájat az ő karámja közé; hemzsegnek majd az ember-sokaság miatt.
13 The breaker has gone up before them, They have broken through, Indeed, they pass through the gate, Indeed, they go out through it, And their king passes on before them, And YHWH at their head!”
Előttök megy fel az úttörő; kitörnek és átmennek a kapun és kivonulnak, és előttök megy a királyuk, és élükön az Úr!
