Mark 14
1 And the Passover and the Unleavened [Bread] were after two days, and the chief priests and the scribes were seeking how, by guile, having taken hold of Him, they might kill Him;
Két nap mulva pedig húsvét vala és a kovásztalan kenyerek ünnepe. És a főpapok és az írástudók tanakodnak vala, hogy csalárdsággal mimódon fogják meg és öljék meg őt.
2 and they said, “Not in the celebration, lest there will be a tumult of the people.”
Mert azt mondják vala: Ne az ünnepen, hogy a nép fel ne zendüljön.
3 And He, being in Bethany, in the house of Simon the leper, at His reclining, there came a woman having an alabaster box of ointment, of spikenard, very precious, and having broken the alabaster box, poured [it] on His head;
Mikor pedig Bethániában a poklos Simon házánál vala, a mint asztalhoz üle, egy asszony méne oda, a kinél alabástrom edény vala valódi és igen drága nárdus olajjal; és eltörvén az alabástrom edényt kitölté azt az ő fejére.
4 and there were certain much displeased within themselves, and saying, “For what has this waste of the ointment been made?
Némelyek pedig háborognak vala magok között és mondának: Mire való volt az olajnak ez a tékozlása?
5 For this could have been sold for more than three hundred denarii, and given to the poor”; and they were murmuring at her.
Mert el lehetett volna azt adni háromszáz pénznél is többért, és odaadni a szegényeknek. És zúgolódnak vala ellene.
6 And Jesus said, “Leave her alone; why are you giving her trouble? She worked a good work on Me;
Jézus pedig monda: Hagyjatok békét néki; miért bántjátok őt? jó dolgot cselekedett én velem.
7 for you always have the poor with you, and whenever you may will you are able to do them good, but you do not always have Me;
Mert a szegények mindenkor veletek lesznek, és a mikor csak akarjátok, jót tehettek velök; de én nem leszek mindenkor veletek.
8 she did what she could, she anticipated to anoint My body for the embalming.
Ő a mi tőle telt, azt tevé: előre megkente az én testemet a temetésre.
9 Truly I say to you, wherever this good news may be proclaimed in the whole world, what this woman did will also be spoken of—for a memorial of her.”
Bizony mondom néktek: Valahol csak prédikálják ezt az evangyéliomot az egész világon, a mit ez az asszony cselekedett, azt is hirdetni fogják az ő emlékezetére.
10 And Judas the Iscariot, one of the Twelve, went away to the chief priests that he might deliver Him up to them,
Akkor Júdás, az Iskariotes, egy a tizenkettő közül, elméne a főpapokhoz, hogy őt azoknak elárulja.
11 and having heard, they were glad, and promised to give him money, and he was seeking how, conveniently, he might deliver Him up.
Azok pedig, a mint meghallák, örvendezének, és igérék, hogy pénzt adnak néki. Ő pedig keresi vala, mimódon árulhatná el őt jó alkalommal.
12 And the first day of the Unleavened [Bread], when they were killing the Passover, His disciples say to Him, “Where will You, [that] having gone, we may prepare, that You may eat the Passover?”
És a kovásztalan kenyerek ünnepének első napján, mikor a húsvéti bárányt vágják vala, mondának néki az ő tanítványai: Hol akarod, hogy elmenvén megkészítsük, hogy megehesd a húsvéti bárányt?
13 And He sends forth two of His disciples and says to them, “Go away into the city, and there a man carrying a pitcher of water will meet you, follow him;
Akkor elkülde kettőt az ő tanítványai közül, és monda nékik: Menjetek el a városba, és egy ember jő előtökbe, a ki egy korsó vizet visz; kövessétek őt,
14 and wherever he may go in, say to the master of the house: The Teacher says, Where is the guest-chamber, where the Passover, with My disciples, I may eat?
És a hová bemegy, mondjátok a házi gazdának: A Mester kérdi: hol van az a szállás, a hol megeszem az én tanítványaimmal a húsvéti bárányt?
15 And he will show you a large upper room, furnished, prepared—make ready for us there.”
És ő mutat néktek egy nagy vacsoráló házat berendezve, készen: ott készítsétek el nékünk.
16 And His disciples went forth, and came into the city, and found as He said to them, and they made ready the Passover.
Elmenének azért az ő tanítványai, és jutának a városba, és úgy találák, a mint nékik megmondotta, és elkészíték a húsvéti bárányt.
17 And evening having come, He comes with the Twelve,
Mikor pedig este lőn, oda méne a tizenkettővel.
18 and as they are reclining, and eating, Jesus said, “Truly I say to you that one of you who is eating with Me will deliver Me up.”
És a mikor leülnek és esznek vala monda Jézus: Bizony mondom néktek, egy közületek elárul engem, a ki velem eszik.
19 And they began to be sorrowful, and to say to Him one by one, “Is it I?” And another, “Is it I?”
Ők pedig kezdének szomorkodni és néki egyenként mondani: Csak nem én? A másik is: Csak nem én?
20 And He answering said to them, “One of the Twelve who is dipping with Me in the dish;
Ő pedig felelvén, monda nékik: Egy a tizenkettő közül, a ki velem együtt márt a tálba.
21 the Son of Man indeed goes, as it has been written concerning Him, but woe to that man through whom the Son of Man is delivered up; it were good to him if that man had not been born.”
Az embernek Fia jóllehet elmegy, a mint meg van írva felőle; de jaj annak az embernek, a ki az embernek Fiát elárulja; jobb lenne annak az embernek, ha nem született volna.
22 And as they are eating, Jesus having taken bread, having blessed, broke, and gave to them, and said, “Take, eat; this is My body.”
És mikor ők evének, vévén Jézus a kenyeret, és hálákat adván, megtöré és adá nékik, mondván: Vegyétek, egyétek; ez az én testem.
23 And having taken the cup, having given thanks, He gave to them, and they drank of it—all;
És vévén a poharat, és hálákat adván, adá nékik; és ivának abból mindnyájan;
24 and He said to them, “This is My blood of the New Covenant, which is being poured out for many;
És monda nékik: Ez az én vérem, az új szövetség vére, a mely sokakért kiontatik.
25 truly I say to you that I may drink no more of the produce of the vine until that day when I may drink it new in the Kingdom of God.”
Bizony mondom néktek, nem iszom többé a szőlőtőnek gyümölcséből mind ama napig, a mikor mint újat iszom azt az Isten országában.
26 And having sung a hymn, they went forth to the Mount of Olives,
És dicséretet énekelve kimenének az olajfák hegyére.
27 and Jesus says to them, “All of you will be stumbled at Me this night, because it has been written: I will strike the Shepherd, and the sheep will be scattered abroad;
És monda nékik Jézus: Ezen az éjszakán mindnyájan megbotránkoztok bennem; mert meg van írva: Megverem a pásztort, és elszélednek a juhok.
28 but after My having risen I will go before you to Galilee.”
De feltámadásom után előttetek fogok felmenni Galileába.
29 And Peter said to Him, “And if all will be stumbled, yet not I.”
Péter pedig monda néki: Ha mindnyájan megbotránkoznak is, de én nem.
30 And Jesus said to him, “Truly I say to you that today, this night, before a rooster will crow twice, three times you will deny Me.”
És monda néki Jézus: Bizony mondom néked, hogy ma, ezen az éjszakán, mielőtt a kakas kétszer szólana, háromszor tagadsz meg engem.
31 And he spoke the more vehemently, “If it may be necessary for me to die with You—I will in no way deny You”; and in like manner also said they all.
Ő pedig annál inkább erősíti vala: Ha veled együtt kell is meghalnom, semmiképen meg nem tagadlak téged. Hasonlóképen szólanak vala a többiek is.
32 And they come to a spot, the name of which [is] Gethsemane, and He says to His disciples, “Sit here until I may pray”;
És menének ama helyre, a melynek Gecsemáné a neve; és monda az ő tanítványainak: Üljetek le itt, a míg imádkozom.
33 and He takes Peter, and James, and John with Him, and began to be amazed, and to be very heavy,
És maga mellé vevé Pétert és Jakabot és Jánost, és kezde rettegni és gyötrődni;
34 and He says to them, “My soul is exceedingly sorrowful—to death; remain here, and watch.”
És monda nékik: Szomorú az én lelkem mind halálig; maradjatok itt, és vigyázzatok.
35 And having gone forward a little, He fell on the earth, and was praying that, if it be possible, the hour may pass from Him,
És egy kevéssé előre menvén, a földre esék, és imádkozék, hogy, ha lehetséges, múljék el tőle ez az óra;
36 and He said, “Abba, Father; all things are possible to You; make this cup pass from Me; but not what I will, but what You [will].”
És monda: Abba, Atyám! Minden lehetséges néked. Vidd el tőlem ezt a poharat; mindazáltal ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied.
37 And He comes, and finds them sleeping, and says to Peter, “Simon, you sleep! You were not able to watch one hour!
Azután visszatére és aluva találá őket, és monda Péternek: Simon, alszol? Nem bírtál egy óráig vigyázni?
38 Watch and pray, that you may not enter into temptation; the spirit indeed is forward, but the flesh weak.”
Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne jussatok; a lélek ugyan kész, de a test erőtelen.
39 And again having gone away, He prayed, saying the same word;
És ismét elmenvén, imádkozék, ugyanazon szavakkal szólván.
40 and having returned, He found them sleeping again, for their eyes were heavy, and they had not known what they might answer Him.
A mikor pedig visszatére, ismét aluva találá őket; mert a szemeik megnehezedtek vala, és nem tudták mit feleljenek néki.
41 And He comes the third time and says to them, “Sleep on from now on, and rest—it is over; the hour came; behold, the Son of Man is delivered up into the hands of the sinful;
Harmadszor is jöve, és monda nékik: Aludjatok immár és nyugodjatok. Elég; eljött az óra; ímé az embernek Fia a bűnösök kezébe adatik.
42 rise, we may go, behold, he who is delivering Me up has come near.”
Keljetek föl, menjünk: ímé elközelgett, a ki engem elárul.
43 And immediately—while He is yet speaking—Judas comes near, one of the Twelve, and with him a great multitude with swords and sticks, from the chief priests, and the scribes, and the elders;
És mindjárt még mikor ő szól vala, eljöve Júdás, egy a tizenkettő közül, és vele együtt nagy sokaság, fegyverekkel és botokkal, a főpapoktól, az írástudóktól és a vénektől.
44 and he who is delivering Him up had given a token to them, saying, “Whomsoever I will kiss, it is He, lay hold on Him, and lead Him away safely,”
Az ő elárulója pedig jelt ada nékik, mondván: A kit megcsókolok majd, ő az; fogjátok meg azt, és vigyétek el biztonsággal.
45 and having come, immediately, having gone near Him, he says, “Rabbi, Rabbi,” and kissed Him.
És odajutván, azonnal hozzáméne, és monda: Mester! Mester! és megcsókolá őt.
46 And they laid on Him their hands, and kept hold on Him;
Azok pedig ráveték kezeiket, és megfogák őt.
47 and a certain one of those standing by, having drawn the sword, struck the servant of the chief priest, and took off his ear.
De egy az ott állók közül az ő szablyáját kivonván, a főpap szolgájához csapa, és levágá annak fülét.
48 And Jesus answering said to them, “As against a robber you came out, with swords and sticks, to take Me!
Jézus pedig felelvén, monda nékik: Mint egy rablóra, úgy jöttetek-é reám fegyverekkel és botokkal, hogy megfogjatok engem?!
49 Daily I was with you teaching in the temple, and you did not lay hold on Me—but that the Writings may be fulfilled.”
Naponta nálatok valék, a templomban tanítva, és nem fogtatok meg engem; de szükség, hogy az írások beteljesedjenek.
50 And having left Him they all fled;
Akkor elhagyván őt, mindnyájan elfutának.
51 and a certain young man was following Him, having cast a linen cloth on [his] naked [body], and the young men lay hold on him,
Egy ifjú pedig követé őt, a kinek testét csak egy gyolcs ing takarta; és megfogák őt az ifjak.
52 and he, having left the linen cloth, fled from them naked.
De ő ott hagyva az ingét, meztelenül elszalada tőlük.
53 And they led Jesus away to the chief priest, and all the chief priests, and the elders, and the scribes come together;
És vivék Jézust a főpaphoz. És oda gyűlének mindnyájan a főpapok, a vének és az írástudók.
54 and Peter followed Him far off, to the inside of the hall of the chief priest, and he was sitting with the officers, and warming himself near the fire.
Péter pedig távolról követé őt, be egészen a főpap udvaráig: és ott üle a szolgákkal, és melegszik vala a tűznél.
55 And the chief priests and all the Sanhedrin were seeking testimony against Jesus—to put Him to death, and they were not finding,
A főpapok pedig és az egész tanács bizonyságot keresnek vala Jézus ellen, hogy megölhessék őt; de nem találnak vala.
56 for many were bearing false testimony against Him, and their testimonies were not alike.
Mert sokan tesznek vala ugyan hamis tanúbizonyságot ellene, de a bizonyságtételek nem valának megegyezők.
57 And certain having risen up, were bearing false testimony against Him, saying,
És némelyek fölkelének és hamis tanúbizonyságot tőnek ellene, mondván:
58 “We heard Him saying, I will throw down this temple made with hands, and by three days, I will build another made without hands”;
Mi hallottuk, mikor ezt mondá: Én lerontom ezt a kézzel csinált templomot, és három nap alatt mást építek, a mely nem kézzel csináltatott.
59 and neither so was their testimony alike.
De még így sem vala egyező az ő bizonyságtételük.
60 And the chief priest, having risen up in the midst, questioned Jesus, saying, “You do not answer anything! Why do these testify against You?”
Akkor a főpap odaállván a középre, megkérdé Jézust, mondván: Semmit sem felelsz-é? Miféle bizonyságot tesznek ezek te ellened?
61 And He was keeping silent and did not answer anything. Again the chief priest was questioning Him and says to Him, “Are You the Christ—the Son of the Blessed?”
Ő pedig hallgat vala, és semmit sem felele. Ismét megkérdezé őt a főpap, és monda néki: Te vagy-é a Krisztus, az áldott Isten Fia?
62 And Jesus said, “I AM; and you will see the Son of Man sitting on the right hand of the Power and coming with the clouds of Heaven.”
Jézus pedig monda: Én vagyok. És meglátjátok majd az embernek Fiát ülni a hatalomnak jobbján, és eljőni az ég felhőivel.
63 And the chief priest, having torn his garments, says, “What need have we yet of witnesses?
A főpap pedig megszaggatván ruháit, monda: Mi szükségünk van még tanúkra?
64 You heard the slander, what appears to you?” And they all condemned Him to be worthy of death,
Hallátok a káromlást. Mi tetszik néktek? Azok pedig halálra méltónak ítélték őt mindnyájan.
65 and certain began to spit on Him, and to cover His face, and to punch Him, and to say to Him, “Prophesy”; and the officers were striking Him with their palms.
És kezdék őt némelyek köpdösni, és az ő orczáját elfedni, és őt öklözni, és mondani néki: Prófétálj! A szolgák pedig arczul csapdossák vala őt.
66 And Peter being in the hall beneath, there comes one of the maids of the chief priest,
A mint pedig Péter lent vala az udvarban, odajöve egy a főpap szolgálói közül;
67 and having seen Peter warming himself, having looked on him, she said, “And you were with Jesus of Nazareth!”
És meglátván Pétert, a mint melegszik vala, rátekintvén, monda: Te is a Názáreti Jézussal valál!
68 And he denied, saying, “I have not known [Him], neither do I understand what you say”; and he went forth outside to the porch, and a rooster crowed.
Ő pedig megtagadá, mondván: Nem ismerem, s nem is értem, mit mondasz. És kiméne a tornáczra; és a kakas megszólala.
69 And the maid having seen him again, began to say to those standing near, “This is of them”;
A szolgáló pedig meglátva őt, kezdé ismét mondani az ott állóknak: Ez közülök való.
70 and he was again denying. And after a while again, those standing near said to Peter, “Truly you are of them, for you also are a Galilean, and your speech is alike”;
Ő pedig ismét megtagadá. De kevés idő múlva az ott állók ismét mondják vala Péternek: Bizony közülök való vagy; mert Galileabeli is vagy, és a beszéded is hasonló.
71 and he began to curse, and to swear, “I have not known this Man of whom you speak”;
Ő pedig kezde átkozódni és esküdözni, hogy: Nem ismerem azt az embert, a kiről beszéltek.
72 and a second time a rooster crowed, and Peter remembered the saying that Jesus said to him, “Before a rooster crows twice, you may deny Me three times”; and having thought thereon—he was weeping.
És másodszor szóla a kakas. És Péternek eszébe juta a beszéd, a melyet néki Jézus mondott vala, hogy mielőtt a kakas kétszer szólana, háromszor megtagadsz engem. És sírva fakada.
