Luke 8
1 And it came to pass thereafter, that He was going through every city and village, preaching and proclaiming good news of the Kingdom of God, and the Twelve [are] with Him,
Történt ezután, hogy városról városra és faluról falura járt, és prédikálta és hirdette Isten országát, és vele volt a tizenkettő,
2 and certain women who were healed of evil spirits and sicknesses, Mary who is called Magdalene, from whom seven demons had gone forth,
és néhány asszony is, akiket gonosz lelkektől és betegségekből gyógyított meg: Mária, akit Magdalainak neveznek, akiből hét ördög ment ki,
3 and Joanna wife of Chuza, steward of Herod, and Susanna, and many others, who were ministering to Him from their substance.
és Johanna, Kuzának, Heródes egyik főemberének a felesége és Zsuzsanna és sokan mások, akik vagyonukból szolgáltak neki.
4 And a great multitude having gathered, and those who from city and city were coming to Him, He spoke by an allegory:
Amikor nagy sokaság gyűlt egybe, azokból is, akik a városokból mentek hozzá, ezt a példázatot mondta nekik:
5 “The sower went forth to sow his seed, and in his sowing some indeed fell beside the way, and it was trodden down, and the birds of the sky devoured it.
„Kiment a magvető, hogy elvesse vetőmagját. Magvetés közben némelyik az útfélre esett, és eltaposták, és az ég madarai megették.
6 And other fell on the rock, and having sprung up, it withered, through having no moisture.
Némelyik sziklára esett, és amikor kikelt, elszáradt, mert nem volt nedvessége.
7 And other fell amidst the thorns, and the thorns having sprung up with it, choked it.
Némelyik tövisek közé esett, és a tövisek velük együtt növekedve megfojtották azt.
8 And other fell on the good ground, and having sprung up, it made fruit a hundredfold.” Saying these things, He was calling, “He having ears to hear—let him hear.”
Némelyik pedig jó földbe esett, és amikor kikelt, százszoros termést hozott.“Amikor ezt mondta, felkiáltott: „Akinek van füle a hallásra, hallja!“
9 And His disciples were questioning Him, saying, “What may this allegory be?”
Megkérdezték tőle tanítványai: „Mit jelent ez a példázat?“
10 And He said, “To you it has been given to know the secrets of the Kingdom of God, but to the rest in allegories, that seeing they may not see, and hearing they may not understand.
Ő ezt mondta nekik: „Nektek megadatott, hogy értsétek Isten országának titkait, a többieknek azonban példázatokban adatik, »hogy látván ne lássanak, és hallván ne értsenek.«
11 And this is the allegory: the seed is the word of God,
A példázat pedig ez: A mag Isten beszéde.
12 and those beside the way are those hearing, then comes the Devil, and takes up the word from their heart, lest having believed, they may be saved.
Az útfélre esettek azok, akik meghallgatták, de aztán eljön az ördög, és kikapja szívükből, hogy ne higgyenek és ne üdvözüljenek.
13 And those on the rock: they who, when they may hear, receive the word with joy, and these have no root, who for a time believe, and in time of temptation fall away.
A sziklára esettek azok, akik amikor hallják, örömmel fogadják az igét, de nem ver bennük gyökeret, egy ideig hisznek, a kísértés idején pedig elpártolnak.
14 And that which fell to the thorns: these are they who have heard, and going forth, through anxieties, and riches, and pleasures of life, are choked, and do not bear to completion.
A tövisek közé esettek azok, akik meghallgatták, de amikor elmentek, az élet gondja és gazdagsága és gyönyörűsége megfojtja azt, és termést nem hoznak.
15 And that in the good ground: these are they who in an upright and good heart, having heard the word, retain [it], and bear fruit in continuance.
Akiknél pedig a jó földbe esett, ezek azok, akik a hallott igét tiszta és jó szívvel megtartják, és termést hoznak állhatatossággal.
16 And no one having lighted a lamp covers it with a vessel, or puts [it] under a bed; but he puts [it] on a lampstand, that those coming in may see the light,
„Aki gyertyát gyújt, nem takarja le azt egy edénnyel, ágy alá sem rejti, hanem gyertyatartóba teszi, hogy akik bemennek, lássák a világosságot.
17 for nothing is secret, that will not become visible, nor hid, that will not be known and become visible.
Mert nincs olyan titok, amely nyilvánvalóvá ne lenne, és nincs olyan rejtett dolog, amely ki ne tudódnék, és világosságra ne jönne.
18 See, therefore, how you hear, for whoever may have, there will be given to him, and whoever may not have, also what he seems to have will be taken from him.”
Vigyázzatok azért, hogyan hallgatjátok, mert akinek van, annak adatik, és akinek nincs, attól az is elvétetik, amiről azt gondolja, hogy az övé.“
19 And there came to Him His mother and brothers, and they were not able to get to Him because of the multitude,
Odamentek hozzá anyja és testvérei, de nem tudtak hozzájutni a sokaság miatt.
20 and it was told Him, saying, “Your mother and Your brothers stand outside, wishing to see You”;
Ezért tudtára adták neki: „A te anyád és testvéreid kint állnak, téged akarnak látni.“
21 and He answering said to them, “My mother and My brothers! They are those who are hearing the word of God, and doing.”
Ő azonban így válaszolt nekik: „Az én anyám és testvéreim azok, akik Isten beszédét hallgatják, és megcselekszik azt.“
22 And it came to pass, on one of the days, that He Himself went into a boat with His disciples, and He said to them, “We may go over to the other side of the lake”; and they set forth,
Történt egy napon, hogy hajóba szállt tanítványaival, és ezt mondta nekik: „Menjünk át a tó túlsó partjára.“És elindultak.
23 and as they are sailing He fell deeply asleep, and there came down a storm of wind to the lake, and they were filling, and were in peril.
Hajózásuk közben elszenderedett. Ekkor szélvész csapott le a tóra, és megrémültek, és veszélyben voltak.
24 And having come near, they awoke Him, saying, “Master, Master, we perish!” And He, having arisen, rebuked the wind and the raging of the water, and they ceased, and there came a calm,
Hozzá mentek, felkeltették, és ezt mondták: „Mester, Mester, elveszünk!“Ő pedig felkelt, rászólt a szélre és a hullámokra, mire azok elültek, és csend lett.
25 and He said to them, “Where is your faith?” And they being afraid wondered, saying to one another, “Who, then, is this, that He even commands the winds and the water, and they obey Him?”
És ezt mondta nekik: „Hol van a ti hitetek?“Ők pedig félelemmel és csodálkozással ezt mondták egymásnak: „Ugyan kicsoda ez, hogy a szélnek és víznek is parancsol, és azok engedelmeskednek neki?“
26 And they sailed down to the region of the Gadarenes that is opposite Galilee,
Aztán áthajóztak a gadaraiak földjére, amely Galileával átellenben van.
27 and He having gone forth on the land, there met Him a certain man, out of the city, who had demons for a long time, and was not clothed with a garment, and was not abiding in a house, but in the tombs,
Amikor kiment a partra, egy ember jött elé a városból, akiben ördögök voltak. Régóta nem viselt ruhát, s házban sem lakott, hanem csak sírboltokban.
28 and having seen Jesus, and having cried out, he fell before Him, and with a loud voice, said, “What [regards] me and You, Jesus, Son of God Most High? I implore You, may You not afflict me!”
Amikor meglátta Jézust, felkiáltott, lába elé borult, és hangosan ezt mondta: „Mi közöm hozzád, Jézus, a felséges Isten Fia? Kérlek téged, ne gyötörj engem!“
29 For He commanded the unclean spirit to come forth from the man, for many times it had caught him, and he was being bound with chains and shackles—guarded, and breaking apart the bonds he was driven by the demons into the deserts.
Azt parancsolta ugyanis a tisztátalan léleknek, hogy menjen ki ebből az emberből. Mert már régóta hatalmában tartotta, ezért láncokkal és bilincsekkel megkötözve őrizték, de ő elszakította kötelékeit, az ördög pedig a pusztába űzte.
30 And Jesus questioned him, saying, “What is your name?” And he said, “Legion,” because many demons were entered into him,
Jézus megkérdezte: „Mi a neved?“Az így felelt: „Légió“, mert sok ördög ment bele.
És kérték őt, hogy ne parancsolja őket vissza az alvilágba. (Abyssos g12)
32 and there was there a herd of many pigs feeding on the mountain, and they were calling on Him that He might permit them to enter into these, and He permitted them,
Volt pedig ott egy disznócsorda, amely a hegyen legelészett, és kérték őt, hogy engedje meg nekik, hogy azokban menjenek.
33 and the demons having gone forth from the man, entered into the pigs, and the herd rushed down the steep into the lake, and were drowned.
Miután kimentek az ördögök az emberből, és bementek a disznókba, a csorda a meredekről a tóba rohant, és megfulladt.
34 And those feeding [them], having seen what was come to pass, fled, and having gone, told [it] to the city, and to the fields;
Amikor a pásztorok látták, mi történt, elfutottak, és hírét vitték a városba és a falvakba.
35 and they came forth to see what was come to pass, and they came to Jesus, and found the man sitting, out of whom the demons had gone forth, clothed, and right-minded, at the feet of Jesus, and they were afraid;
Kimentek az emberek megnézni, mi történt, és Jézushoz mentek, és ott találták azt az embert, akiből az ördögök kimentek, amint felöltözve és ép elmével ült Jézus lábainál, és nagyon megijedtek.
36 and those also having seen [it], told them how the demoniac was saved.
Akik látták, elbeszélték nekik, hogyan szabadult meg az a megszállott.
37 And the whole multitude of the region of the Gadarenes asked Him to go away from them, because they were pressed with great fear, and He having entered into the boat, turned back.
Ekkor a Gadara vidékének egész népe arra kérte, hogy menjen el onnan, mert nagyon féltek. Ő pedig hajóra szállt, és visszatért.
38 And the man from whom the demons had gone forth was imploring of Him to be with Him, and Jesus sent him away, saying,
Az az ember, akiből az ördögök kimentek, arra kérte, hogy vele lehessen. De Jézus elküldte őt, és ezt mondta neki:
39 “Return to your house, and tell how God did great things to you”; and he went away through all the city proclaiming how Jesus did great things to him.
„Térj vissza házadhoz, és beszéld el, milyen nagy dolgokat tett Isten veled.“Elment azért, és hirdette az egész városban, hogy milyen nagy dolgot tett vele Jézus.
40 And it came to pass, in the turning back of Jesus, the multitude received Him, for they were all looking for Him,
És történt, amikor Jézus visszatért, a nép örömmel fogadta, mert mindnyájan várták.
41 and behold, there came a man whose name [is] Jairus, and he was a chief of the synagogue, and having fallen at the feet of Jesus, was calling on Him to come to his house,
És íme, jött egy Jairus nevű ember, aki a zsinagóga elöljárója volt, és Jézus lábai elé borult, és kérte, hogy menjen el házába,
42 because he had an only daughter about twelve years [old], and she was dying. And in His going away, the multitudes were thronging Him,
mert egyetlen, mintegy tizenkét esztendős leánya halálán volt. Miközben ment, a sokaság szorongatta.
43 and a woman, being with a flow of blood for twelve years, who, having spent all her living on physicians, was not able to be healed by any,
És egy asszony, aki tizenkét esztendő óta vérfolyásos volt, és bár minden vagyonát orvosokra költötte, senki sem tudta meggyógyítani.
44 having come near behind, touched the fringe of His garment, and immediately the flow of her blood stood still.
Hátulról hozzálépett, megérintette ruhájának szegélyét, és azonnal elállt a vérfolyása.
45 And Jesus said, “Who [is] it that touched Me?” And all denying, Peter and those with him said, “Master, the multitudes press You, and throng [You], and You say, Who [is] it that touched Me?”
Jézus ezt mondta: „Ki az, aki megérintett?“Amikor mindnyájan tagadták, Péter, és akik vele voltak így szóltak: „Mester, a sokaság szorongat és lökdös téged, és te azt mondod: ki az, aki megérintett engem?“
46 And Jesus said, “Someone touched Me, for I knew power having gone forth from Me.”
De Jézus ezt mondta: „Valaki megérintett engem, mert észrevettem, hogy erő árad ki belőlem.“
47 And the woman, having seen that she was not hid, trembling, came, and having fallen before Him, for what cause she touched Him declared to Him before all the people, and how she was healed instantly;
Amikor pedig látta az asszony, hogy nem maradt titokban, reszketve előjött, eléje borult, és elbeszélte az egész sokaság előtt, hogy miért érintette őt, és hogy azonnal meggyógyult.
48 and He said to her, “Take courage, daughter, your faith has saved you, be going on to peace.”
Jézus pedig ezt mondta neki: „Bízzál, leányom, a te hited megtartott téged, eredj el békességgel!“
49 While He is yet speaking, there comes a certain one from the chief of the synagogue’s [house], saying to him, “Your daughter has died, do not harass the Teacher”;
Még beszélt, amikor eljött egy ember a zsinagógai elöljáró házából, és ezt mondta: „Meghalt a leányod, ne fáraszd a Mestert!“
50 and Jesus having heard, answered him, saying, “Do not be afraid, only believe, and she will be saved.”
Amikor Jézus ezt hallotta, ezt mondta neki: „Ne félj, csak higgy, és meggyógyul.“
51 And having come into the house, He permitted no one to go in, except Peter, and James, and John, and the father of the child, and the mother;
Bemenve a házba, senkit sem engedett be, csak Pétert, Jakabot és Jánost és a leány atyját és anyját.
52 and they were all weeping, and beating themselves for her, and He said, “Do not weep, she did not die, but sleeps”;
Mindnyájan sírtak, és gyászolták. Ő pedig ezt mondta: „Ne sírjatok, nem halt meg, csak alszik.“
53 and they were deriding Him, knowing that she died;
Erre kinevették, mert tudták, hogy meghalt.
54 and He having put all forth outside, and having taken hold of her hand, called, saying, “Child, arise”;
Ekkor mindenkit kiküldött, megfogta a leány kezét, és kiáltott: „Leányom, kelj fel!“
55 and her spirit came back, and she arose immediately, and He directed that there be given to her to eat;
Ekkor visszatért abba a lélek, azonnal felkelt, és ő megparancsolta, hogy adjanak neki enni.
56 and her parents were amazed, but He charged them to say to no one what had come to pass.
És álmélkodtak annak szülei, de ő megparancsolta, hogy senkinek se mondják el, ami történt.
