Joshua 11
1 And it comes to pass, when Jabin king of Hazor hears, that he sends to Jobab king of Madon, and to the king of Shimron, and to the king of Achshaph,
Mikor pedig meghallotta ezt Jábin, Hásornak királya, külde Jobábhoz, Mádonnak királyához, és Simronnak királyához, és Aksáfnak királyához,
2 and to the kings who [are] on the north in the hill-country, and in the plain south of Chinneroth, and in the low country, and in the elevations of Dor, on the west,
És azokhoz a királyokhoz, a kik laknak vala észak felé a hegységben, és a pusztában Kinneróttól délre, és a síkságon, és Dór magaslatain a tenger felé;
3 [to] the Canaanite on the east, and on the west, and the Amorite, and the Hittite, and the Perizzite, and the Jebusite in the hill-country, and the Hivite under Hermon, in the land of Mizpeh—
A Kananeushoz napkelet és napnyugat felé, és az Emoreushoz, a Khittheushoz, a Perizeushoz, a Jebuzeushoz a hegyek közé, és a Khivveushoz a Hermon alá, Mispának földére.
4 and they go out, they and all their camps with them, a people numerous, as the sand which [is] on the seashore for multitude, and [with] very many horse and charioteer;
És kijövének ők és velök az ő egész táboruk, sok nép, olyan sok, mint a fövény, a mely a tenger partján van, és igen sok ló és szekér.
5 and all these kings are met together, and they come and encamp together at the waters of Merom, to fight with Israel.
És összegyülének mindezek a királyok, és megindulának, és táborba szállának együttesen Méromnak vizeinél, hogy hadakozzanak Izráel ellen.
6 And YHWH says to Joshua, “Do not be afraid of their presence, for about this time tomorrow I am giving all of them slain before Israel; hamstring their horses, and burn their chariots with fire.”
Ekkor monda az Úr Józsuénak: Ne félj tőlök, mert holnap ilyenkorra mindnyájokat átdöfötten vetem az Izráel elé; lovaikat bénítsd meg, szekereiket pedig égesd meg tűzzel.
7 And Joshua comes, and all the people of war with him, against them by the waters of Merom, and they suddenly fall on them;
Elméne azért Józsué és vele az egész hadakozó nép azok ellen a Mérom vizeihez nagy hirtelen, és reájok rohanának.
8 and YHWH gives them into the hand of Israel, and they strike them and pursue them to the great Sidon, and to Misrephoth-Maim, and to the Valley of Mizpeh eastward, and they strike them, until he has not left a remnant to them;
És adá őket az Úr Izráelnek kezébe, és verék őket és űzék őket egészen a nagy Sidonig és Miszrefót-Majimig, és Mispának völgyéig napkelet felé, és leverék őket annyira, hogy senki sem maradt közülök életben.
9 and Joshua does to them as YHWH commanded to him; he has hamstrung their horses, and burned their chariots with fire.
És úgy cselekedék velök Józsué, a mint megmondotta vala néki az Úr: az ő lovaikat megbénítá, szekereiket pedig tűzzel égeté el.
10 And Joshua turns back at that time, and captures Hazor, and he has struck its king by the sword; for Hazor [was] formerly head of all these kingdoms;
Majd visszafordula Józsué ugyanazon időben és bevevé Hásort, királyát pedig fegyverrel megölé (Hásor ugyanis mindezeknek az országoknak feje volt az előtt);
11 and they strike every person who [is] in it by the mouth of the sword; he has devoted—he has not left anyone breathing, and he has burned Hazor with fire;
És levágának minden lelket, a mely benne vala, megölvén őket fegyver élével; nem maradt meg egy élő sem; Hásort pedig tűzzel égeté meg.
12 and all the cities of these kings, and all their kings, Joshua has captured, and he strikes them by the mouth of the sword; he devoted them, as Moses, servant of YHWH, commanded.
És e királyoknak minden városát és minden királyukat is meghódoltatá Józsué, és megölé őket fegyver élével, kipusztítván őket, a mint megparancsolta vala Mózes, az Úrnak szolgája.
13 Only, all the cities which are standing by their hill, Israel has not burned them—except Joshua has burned Hazor, only;
Csak épen azokat a városokat nem égeté meg Izráel, a melyek halmokon állottak vala, kivéve Hásort, egyedül ezt égeté meg Józsué.
14 and all the spoil of these cities, and the livestock, the sons of Israel have spoiled for themselves; only, they have struck every man by the mouth of the sword, until their destroying them; they have not left anyone breathing.
És e városoknak minden zsákmányolni valóját, és a barmokat is magoknak zsákmányolák el Izráel fiai; csak az embereket hányák mind fegyver élére, míglen kipusztíták őket. Nem hagytak meg egy élőt sem.
15 As YHWH commanded His servant Moses, so Moses commanded Joshua, and so Joshua has done; he has not turned aside a thing of all that YHWH commanded Moses.
A mint parancsolt az Úr Mózesnek, az ő szolgájának, úgy parancsolt Mózes Józsuénak, és úgy cselekedék Józsué, semmit el nem hagyott mindabból, a mit az Úr parancsolt vala Mózesnek.
16 And Joshua takes all this land: the hill-country, and all the south, and all the land of Goshen, and the low country, and the plain, even the hill-country of Israel and its low lands,
És elfoglalá Józsué mindazt a földet, a hegységet, az egész déli vidéket, az egész Gósen földét, úgy a síkságot, mint a pusztát, és Izráel hegyét és annak síkságát.
17 from the Mount of Halak, which is going up [to] Seir, and to Ba‘al-Gad, in the Valley of Lebanon, under Mount Hermon; and he has captured all their kings, and he strikes them, and puts them to death.
A kopasz hegytől fogva, a mely Szeír felé emelkedik, egészen Baál-Gádig, a Libanon völgyében, a Hermon hegye alatt; királyaikat pedig mind elfogá és megveré és megölé őket.
18 Joshua has made war with all these kings [for] many days;
Sok napon át viselt hadat Józsué mindezekkel a királyokkal.
19 there has not been a city which made peace with the sons of Israel except the Hivite, inhabitants of Gibeon; they have taken the whole in battle;
Nem volt város, a mely békességre lépett volna Izráel fiaival, kivéve a Gibeonban lakó Khivveusokat; haddal vették azt meg mind.
20 for it has been from YHWH to strengthen their heart, to meet in battle with Israel, in order to devote them, so that they have no grace, but in order to destroy them, as YHWH commanded Moses.
Mert az Úrtól volt az, hogy megkeményítvén szíveiket, haddal menjenek Izráel ellen, hogy eltörölje őket; hogy ne legyen nékik irgalom, hanem hogy elpusztítsa őket, a mint megparancsolta vala az Úr Mózesnek.
21 And Joshua comes at that time, and cuts off the Anakim from the hill-country, from Hebron, from Debir, from Anab, and from all the hill-country of Judah, and from all the hill-country of Israel; Joshua has devoted them with their cities.
Majd elméne Józsué ez időben, és kiirtá az Anákokat a hegyek közül Hebronból, Debirből, Anábból és Júdának minden hegyéből, és Izráelnek minden hegyéből; városaikkal együtt törlé el őket Józsué.
22 There has not been Anakim left in the land of the sons of Israel; only in Gaza, in Gath, and in Ashdod, were they left.
Nem maradtak Anákok Izráel fiainak földén, csak Gázában, Gáthban és Asdódban hagyattak meg.
23 And Joshua takes the whole of the land, according to all that YHWH has spoken to Moses, and Joshua gives it for an inheritance to Israel according to their divisions, by their tribes; and the land has rest from war.
Elfoglalá azért Józsué az egész földet egészen úgy, a mint az Úr mondotta vala Mózesnek, és adá azt Józsué örökségül Izráelnek, osztályrészeikhez képest, nemzetségeik szerint. A föld pedig megnyugovék a harcztól.
