Job 5
1 “Pray, call, is there any to answer you? And to which of the holy ones do you turn?
Kiálts csak! Van-é, a ki felelne néked? A szentek közül melyikhez fordulsz?
2 For provocation slays the perverse, And envy puts to death the simple,
Mert a bolondot boszúság öli meg, az együgyűt pedig buzgóság veszti el.
3 I have seen the perverse taking root, And I mark his habitation straight away,
Láttam, hogy egy bolond gyökerezni kezdett, de nagy hamar megátkoztam szép hajlékát.
4 His sons are far from safety, And they are bruised in the gate, And there is no deliverer.
Fiai messze estek a szabadulástól: a kapuban megrontatnak, mert nincs, a ki kimentse őket.
5 Whose harvest the hungry eat, And even take it from the thorns, And the designing swallowed their wealth.
A mit learatnak néki, az éhező eszi meg, a töviskerítésből is elviszi azt, kincseiket tőrvetők nyelik el.
6 For sorrow does not come forth from the dust, Nor does misery spring up from the ground.
Mert nem porból támad a veszedelem s nem földből sarjad a nyomorúság!
7 For man is born to misery, And the sparks go high to fly.
Hanem nyomorúságra születik az ember, a mint felfelé szállnak a parázs szikrái.
8 Yet I inquire for God, And for God I give my word,
Azért én a Mindenhatóhoz folyamodnám, az Istenre bíznám ügyemet.
9 Doing great things, and there is no searching. Wonderful, until there is no numbering.
A ki nagy, végére mehetetlen dolgokat művel, és csudákat, a miknek száma nincsen.
10 Who is giving rain on the face of the land, And is sending waters on the out-places.
A ki esőt ad a földnek színére, és a mezőkre vizet bocsát.
11 To set the low on a high place, And the mourners have been high [in] safety.
Hogy az alázatosokat felmagasztalja, és a gyászolókat szabadulással vidámítsa.
12 Making void thoughts of the cunning, And their hands do not execute wisdom.
A ki semmivé teszi a csalárdok gondolatait, hogy szándékukat kezeik véghez ne vihessék.
13 Capturing the wise in their subtlety, And the counsel of wrestling ones was hurried,
A ki megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban, és a hamisak tanácsát hiábavalóvá teszi.
14 By day they meet darkness, And as night—they grope at noon.
Nappal sötétségre bukkannak, és délben is tapogatva járnak, mint éjszaka.
15 He saves the needy from the sword in their mouth, And from a strong hand,
A ki megszabadítja a fegyvertől, az ő szájoktól, és az erősnek kezéből a szegényt;
16 And there is hope for the poor, And perverseness has shut her mouth.
Hogy legyen reménysége a szegénynek, és a hamisság befogja az ő száját.
17 Behold, the blessedness of mortal man, God reproves him: And do not despise the discipline of the Mighty,
Ímé, boldog ember az, a kit Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad!
18 For He pains, and He binds up, He strikes, and His hands heal.
Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak.
19 In six distresses He delivers you, And in seven evil does not strike on you.
Hat bajodból megszabadít, és a hetedikben sem illet a veszedelem téged.
20 In famine He has redeemed you from death, And in battle from the hands of the sword.
Az éhínségben megment téged a haláltól, és a háborúban a fegyveres kezektől.
21 When the tongue scourges you are hid, And you are not afraid of destruction, When it comes.
A nyelvek ostora elől rejtve leszel, és nem kell félned, hogy a pusztulás rád következik.
22 At destruction and at hunger you mock, And of the beast of the earth, You are not afraid.
A pusztulást és drágaságot neveted, és a fenevadaktól sem félsz.
23 (For with sons of the field [is] your covenant, And the beast of the field Has been at peace with you.)
Mert a mezőn való kövekkel is frigyed lesz, és a mezei vad is békességben lesz veled.
24 And you have known that your tent [is] peace, And inspected your habitation, and do not err,
Majd megtudod, hogy békességben lesz a te sátorod, s ha megvizsgálod a te hajlékodat, nem találsz benne hiányt.
25 And have known that your seed [is] numerous, And your offspring as the herb of the earth;
Majd megtudod, hogy a te magod megszaporodik, és a te sarjadékod, mint a mezőn a fű.
26 You come in full age to the grave, As the going up of a stalk in its season.
Érett korban térsz a koporsóba, a mint a maga idején takaríttatik be a learatott gabona.
27 Behold, this—we searched it out—it [is] right, listen; And you, know for yourself!”
Ímé ezt kutattuk mi ki, így van ez. Hallgass erre, jegyezd meg magadnak.
