Job 36
1 And Elihu adds and says:
És folytatá Elihu, és monda:
2 “Honor me a little, and I show you, That yet for God [are] words.
Várj még egy kevéssé, majd felvilágosítlak, mert az Istenért még van mit mondanom.
3 I lift up my knowledge from afar, And I ascribe righteousness to my Maker.
Tudásomat messzünnen veszem, és az én teremtőmnek igazat adok.
4 For my words [are] truly not false, The perfect in knowledge [is] with you.
Mert az én beszédem bizonyára nem hazugság; tökéletes tudású ember áll melletted.
5 Behold, God [is] mighty, and does not despise, Mighty [in] power [and] heart.
Ímé, az Isten hatalmas, még sem vet meg semmit; hatalmas az ő lelkének ereje.
6 He does not revive the wicked, And appoints the judgment of the poor;
Nem tartja meg a gonosznak életét, de a szegénynek igaz törvényt teszen.
7 He does not withdraw His eyes from the righteous, And [from] kings on the throne, And causes them to sit forever, and they are high,
Nem veszi le az igazról szemeit, sőt a királyok mellé, a trónba ülteti őket örökre, hogy felmagasztaltassanak.
8 And if prisoners in chains They are captured with cords of affliction,
És ha békókba veretnek, és fogva tartatnak a nyomorúság kötelein:
9 Then He declares to them their work, And their transgressions, Because they have become mighty,
Tudtokra adja cselekedetöket, és vétkeiket, hogyha elhatalmaztak rajtok.
10 And He uncovers their ear for instruction, And commands that they turn back from iniquity.
Megnyitja füleiket a feddőzésnek és megparancsolja, hogy a vétekből megtérjenek:
11 If they hear and serve, They complete their days in good, And their years in pleasantness.
Ha engednek és szolgálnak néki, napjaikat jóban végzik el, és az ő esztendeiket gyönyörűségekben.
12 And if they do not listen, They pass away by the dart, And expire without knowledge.
Ha pedig nem engednek, fegyverrel veretnek által, és tudatlanságban múlnak ki.
13 And the profane in heart set the face, They do not cry when He has bound them.
De az álnok szívűek haragot táplálnak, nem kiáltanak, mikor megkötözi őket.
14 Their soul dies in youth, And their life among the defiled.
Azért ifjúságukban hal meg az ő lelkök, és életök a paráznákéhoz hasonló.
15 He draws out the afflicted in his affliction, And uncovers their ear in oppression.
A nyomorultat megszabadítja az ő nyomorúságától, és a szorongattatással megnyitja fülöket.
16 And He also moved you from a narrow place [To] a broad place—no constriction under it, And the sitting beyond of your table has been full of fatness.
Téged is kiszabadítana az ínség torkából tág mezőre, a hol nincs szorultság, és asztalod étke kövérséggel lenne rakva;
17 And you have fulfilled the judgment of the wicked, Judgment and justice are upheld because of fury,
De ha gonosz ítélettel vagy tele, úgy utolérnek az ítélet és igazság.
18 Lest He move you with a stroke, And the abundance of an atonement not turn you aside.
Csakhogy a harag ne ragadjon téged csúfkodásra, és a nagy váltságdíj se tántorítson el.
19 Does He value your riches? He has gold, and all the forces of power.
Ad-é valamit a te gazdagságodra? Sem aranyra, sem semmiféle erőfeszítésre!
20 Do not desire the night, For the going up of peoples in their stead.
Ne kívánjad az éjszakát, a mely népeket mozdít ki helyökből.
21 Take heed—do not turn to iniquity, For you have fixed on this Rather than [on] affliction.
Vigyázz! ne pártolj a bűnhöz, noha azt a nyomorúságnál jobban szereted.
22 Behold, God sits on high by His power, Who [is] like Him—a teacher?
Ímé, mily fenséges az Isten az ő erejében; kicsoda az, a ki úgy tanítson, mint ő?
23 Who has appointed to Him His way? And who said, You have done iniquity?
Kicsoda szabta meg az ő útjait, vagy ki mondhatja azt: Igazságtalanságot cselekedtél?
24 Remember that you magnify His work That men have beheld.
Legyen rá gondod, hogy magasztaljad az ő cselekedetét, a melyről énekelnek az emberek!
25 All men have looked on it, Man looks attentively from afar.
Minden ember azt szemléli; a halandó távolról is látja.
26 Behold, God [is] high, And we do not know the number of His years, Indeed, there [is] no searching.
Ímé, az Isten fenséges, mi nem ismerhetjük őt! esztendeinek száma sem nyomozható ki.
27 When He diminishes droppings of the waters, They refine rain according to its vapor,
Hogyha magához szívja a vízcseppeket, ködéből mint eső cseperegnek alá,
28 Which clouds drop, They distill on man abundantly.
A melyet a fellegek özönnel öntenek, és hullatnak le temérdek emberre.
29 Indeed, do [any] understand The spreadings out of a cloud? The noises of His dwelling place?
De sőt értheti-é valaki a felhő szétoszlását, az ő sátorának zúgását?
30 Behold, He has spread His light over it, And He has covered the roots of the sea,
Ímé, szétterjeszti magára az ő világosságát, és ráborítja a tengernek gyökereit.
31 For He judges peoples by them, He gives food in abundance.
Mert ezek által ítéli meg a népeket, ád eledelt bőségesen.
32 By two palms He has covered the light, And lays a charge over it in meeting,
Kezeit elborítja villámlással, és kirendeli a lázadó ellen.
33 His shout shows it, The livestock also, the rising [storm].”
Az ő dörgése ad hírt felőle, mint a barom a közeledő viharról.
