Job 33
1 “And yet, please, O Job, Hear my speech and give ear [to] all my words.
No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!
2 Now behold, I have opened my mouth, My tongue has spoken in the palate.
Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.
3 Of the uprightness of my heart [are] my sayings, And my lips have clearly spoken knowledge.
Igaz szívből származnak beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.
4 The Spirit of God has made me, And the breath of the Mighty quickens me.
Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet.
5 If you are able—answer me, Set in array before me—station yourself.
Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elő!
6 Behold, I [am], according to your word, for God, I have also been formed from the clay.
Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.
7 Behold, my terror does not frighten you, And my burden on you is not heavy.
Ímé, a tőlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.
8 Surely you have spoken in my ears, And the sounds of words I hear:
Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:
9 I [am] pure, without transgression, I [am] innocent, and I have no iniquity.
Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bűn nincsen bennem.
10 Behold, He develops hindrances against me, He reckons me for an enemy to Him,
Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!
11 He puts my feet in the stocks, He watches all my paths.
Békóba veti lábaimat, és őrzi minden ösvényemet.
12 Behold, you have not been righteous [in] this, I answer you, that God is greater than man.
Ímé, ebben nincsen igazad – azt felelem néked – mert nagyobb az Isten az embernél!
13 Why have you striven against Him, When [for] all His matters He does not answer?
Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?
14 For once God speaks, and twice (he does not behold it),
Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!
15 In a dream—a vision of night, In the falling of deep sleep on men, In slumberings on a bed.
Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;
16 Then He uncovers the ear of men, And seals for their instruction,
Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.
17 To turn aside man [from] doing, And He conceals pride from man.
Hogy eltérítse az embert a rossz cselekedettől, és elrejtse a kevélységet a férfi elől.
18 He keeps back his soul from corruption, And his life from passing away by a dart.
Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át.
19 And he has been reproved With pain on his bed, And the strife of his bones [is] enduring.
Fájdalommal is bünteti az ő ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.
20 And his life has nauseated bread, And his soul desirable food.
Úgy, hogy az ő ínye undorodik az ételtől, és lelke az ő kedves ételétől.
21 His flesh is consumed from being seen, And his bones are high, they were not seen!
Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek.
22 And his soul draws near to the pit, And his life to those causing death.
És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.
23 If there is a messenger by him, An interpreter—one of a thousand, To declare for man his uprightness,
Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét;
24 Then He favors him and says, Ransom him from going down to the pit, I have found an atonement.
És az Isten könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!
25 Fresher [is] his flesh than a child’s, He returns to the days of his youth.
Akkor teste fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.
26 He makes supplication to God, And He accepts him. And he sees His face with shouting, And He returns to man His righteousness.
Imádkozik Istenhez és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az ő igazságát.
27 [Then] he looks on men and says, I sinned, and I have perverted uprightness, And it has not been profitable to me.
Az emberek előtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;
28 He has ransomed my soul From going over into the pit, And my life looks on the light.
Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.
29 Behold, God works all these, Twice, [even] three times with man,
Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,
30 To bring back his soul from the pit, To be enlightened with the light of the living.
Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.
31 Attend, O Job, listen to me, Keep silent, and I speak.
Figyelj Jób, és hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én!
32 If there are words—answer me, Speak, for I have a desire to justify you.
Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.
33 If there are not—listen to me, Keep silent, and I teach you wisdom.”
Ha pedig nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!
