Job 21
1 And Job answers and says:
Felele pedig Jób, és monda:
2 “Hear my word diligently, And this is your consolation.
Jól hallgassátok meg az én beszédemet, és legyen ez a ti vigasztalástok helyett.
3 Bear with me, and I speak, And after my speaking—you may deride.
Szenvedjetek el engem, a míg szólok, azután gúnyoljátok ki beszédemet.
4 [Is] my complaint [against] man? And if [so], why may my temper not become short?
Avagy én embernek panaszolkodom-é? Miért ne volna hát keserű a lelkem?
5 Turn to me, and be astonished, And put hand to mouth.
Tekintsetek reám és álmélkodjatok el, és tegyétek kezeteket szátokra.
6 Indeed, if I have remembered, then I have been troubled. And my flesh has taken fright.
Ha visszaemlékezem, mindjárt felháborodom, és reszketés fogja el testemet.
7 Why do the wicked live? They have become old, Indeed, they have been mighty in wealth.
Mi az oka, hogy a gonoszok élnek, vénséget érnek, sőt még meg is gyarapodnak?
8 Their seed is established, Before their face with them, And their offspring before their eyes.
Az ő magvok előttök nő fel ő velök, és az ő sarjadékuk szemeik előtt.
9 Their houses [are] peace without fear, Nor [is] a rod of God on them.
Házok békességes a félelemtől, és az Isten vesszeje nincsen ő rajtok.
10 His bullock breeds without fail. His cow brings forth safely, and does not miscarry.
Bikája folyat és nem terméketlen, tehene megellik és el nem vetél.
11 They send forth their sucklings as a flock, And their children skip,
Kieresztik, mint nyájat, kisdedeiket, és ugrándoznak az ő magzataik.
12 They lift [themselves] up at timbrel and harp, And rejoice at the sound of a pipe.
Dobot és hárfát ragadnak, és örvendeznek a síp zengésének.
Jóllétben töltik el napjaikat, és egy pillanat alatt szállnak alá a sírba; (Sheol h7585)
14 And they say to God, Turn aside from us, And the knowledge of Your ways We have not desired.
Noha azt mondják Istennek: Távozzál el tőlünk, mert a te utaidnak tudásában nem gyönyörködünk!
15 What [is] the Mighty One that we serve Him? And what do we profit when we meet with Him?
Micsoda a Mindenható, hogy tiszteljük őt, és mit nyerünk vele, ha esedezünk előtte?
16 Behold, their good [is] not in their hand (The counsel of the wicked Has been far from me).
Mindazáltal az ő javok nincsen hatalmukban, azért a gonoszok tanácsa távol legyen tőlem!
17 How often is the lamp of the wicked extinguished, And their calamity comes on them? He apportions pangs in His anger.
Hányszor aluszik el a gonoszok szövétneke, és jő rájok az ő veszedelmök! Hányszor osztogatja részöket haragjában.
18 They are as straw before wind, And as chaff a windstorm has stolen away,
Olyanok lesznek, mint a pozdorja a szél előtt, és mint a polyva, a melyet forgószél ragad el.
19 God lays up for his sons his sorrow, He gives repayment to him—and he knows.
Isten az ő fiai számára tartja fenn annak büntetését. Megfizet néki, hogy megérzi majd.
20 His own eyes see his destruction, And he drinks of the wrath of the Mighty.
Maga látja meg a maga veszedelmét, és a Mindenható haragjából iszik.
21 For what [is] his delight in his house after him, And the number of his months cut off?
Mert mi gondja van néki házanépére halála után, ha az ő hónapjainak száma letelt?!
22 Does [one] teach knowledge to God, Since He judges [those] on high?
Ki taníthatja Istent bölcseségre, hisz ő ítéli meg a magasságban levőket is!
23 This [one] dies in his perfect strength, Wholly at ease and quiet.
Ez meghal az ő teljes boldogságában, egészen megelégedetten és nyugodtan;
24 His breasts have been full of milk, And marrow moistens his bones.
Fejőedényei tejjel vannak tele, csontjainak velője nedvességtől árad.
25 And this [one] dies with a bitter soul, And has not eaten with gladness.
Amaz elkeseredett lélekkel hal meg, mert nem élhetett a jóval.
26 Together they lie down on the dust, And the worm covers them over.
Együtt feküsznek a porban, és féreg lepi őket.
27 Behold, I have known your thoughts, And the schemes against me you do wrongfully.
Ímé, jól tudom a ti gondolatitokat és a hamisságokat, a melyekkel méltatlankodtok ellenem;
28 For you say, Where [is] the house of the noble? And where the tent—the dwelling places of the wicked?
Mert ezt mondjátok: Hol van ama főembernek háza, hol van a gonoszok lakozásának sátora?
29 Have you not asked those passing by the way? And do you not know their signs?
Avagy nem kérdeztétek-é meg azokat, a kik sokat utaznak és jeleiket nem ismeritek-é?
30 That the wicked is spared to a day of calamity. They are brought to a day of wrath.
Bizony a veszedelemnek napján elrejtetik a gonosz, a haragnak napján kiszabadul.
31 Who declares his way to his face? And [for] that which he has done, Who gives repayment to him?
Kicsoda veti szemére az ő útját, és a mit cselekedett, kicsoda fizet meg néki azért?
32 And he is brought to the graves, And a watch is kept over the heap.
Még ha a sírba vitetik is ki, a sírdomb felett is él.
33 The clods of the valley have been sweet to him, And he draws every man after him, And there is no numbering before him.
Édesek lesznek néki a sírnak hantjai, és maga után vonsz minden embert, a mint számtalanok mentek el előtte.
34 And how do you comfort me [with] vanity, And trespass has been left in your answers?”
Hogyan vigasztalnátok hát engem hiábavalósággal? Feleselésetek igazságtalanság marad.
