< Job 21 >
1 And Job answers and says:
Felelt Jób és mondta:
2 “Hear my word diligently, And this is your consolation.
Hallva halljátok szavaimat s ez legyen vigasztalástok.
3 Bear with me, and I speak, And after my speaking—you may deride.
Tűrjetek el engem, majd én beszélek, s miután beszéltem, gúnyolódhatsz!
4 [Is] my complaint [against] man? And if [so], why may my temper not become short?
Vajon embernek szól-e az én panaszom, avagy miért nem volnék türelmetlen?
5 Turn to me, and be astonished, And put hand to mouth.
Forduljatok hozzám, iszonyodjatok el s tegyétek kezeteket szátokra!
6 Indeed, if I have remembered, then I have been troubled. And my flesh has taken fright.
Hisz, ha rágondolok, megrémülök, s borzadály fogja el testemet.
7 Why do the wicked live? They have become old, Indeed, they have been mighty in wealth.
Miért élnek a gonoszok, megszilárdulnak, meg is erősödnek vagyonban?
8 Their seed is established, Before their face with them, And their offspring before their eyes.
Magzatjuk bizton áll előttük, velök, és ivadékaik szemeik előtt.
9 Their houses [are] peace without fear, Nor [is] a rod of God on them.
Házaik csupa béke, félelem nélkül, és nincsen rajtuk Isten vesszeje.
10 His bullock breeds without fail. His cow brings forth safely, and does not miscarry.
Bikája hág s el nem vetél, tehene ellik és nem szül idétlent.
11 They send forth their sucklings as a flock, And their children skip,
Kieresztik, mint a juhokat, gyerkőczeiket, és gyermekeik ugrándoznak.
12 They lift [themselves] up at timbrel and harp, And rejoice at the sound of a pipe.
Énekelnek dobszó és hárfa mellett s örülnek a fuvola hangjánál.
13 They wear out their days in good, And in a moment go down [to] Sheol. (Sheol )
Jóban végzik el napjaikat a egy pillanat alatt az alvilágba szállanak alá. (Sheol )
14 And they say to God, Turn aside from us, And the knowledge of Your ways We have not desired.
Pedig mondták Istennek: Távozz tőlünk s útaidat megismerni nem kívánjuk;
15 What [is] the Mighty One that we serve Him? And what do we profit when we meet with Him?
mi a Mindenható, hogy szolgáljuk őt, s mi hasznunk lesz, ha imádjuk őt?
16 Behold, their good [is] not in their hand (The counsel of the wicked Has been far from me).
Lám, nem kezökben van javuk, – a gonoszok tanácsa távol legyen tőlem!
17 How often is the lamp of the wicked extinguished, And their calamity comes on them? He apportions pangs in His anger.
Hányszor alszik ki a gonoszok mécsese, és jön reájuk szerencsétlenségök, midőn részeket oszt ki haragjában!
18 They are as straw before wind, And as chaff a windstorm has stolen away,
Lesznek olyanok, mint szalma szél előtt s mint polyva, melyet elragad a vihar.
19 God lays up for his sons his sorrow, He gives repayment to him—and he knows.
Isten majd gyermekei számára teszi el jogtalanságát. – Fizessen neki magának, hogy érezze;
20 His own eyes see his destruction, And he drinks of the wrath of the Mighty.
saját szemei lássák vesztét és a Mindenható haragjából igyék!
21 For what [is] his delight in his house after him, And the number of his months cut off?
Mert mi dolga van ő utána házával a hónapjainak száma után, melyek neki rendeltettek?
22 Does [one] teach knowledge to God, Since He judges [those] on high?
Istent lehet-e tanítani tudásra, őt, ki a magasakat is ítéli?
23 This [one] dies in his perfect strength, Wholly at ease and quiet.
Emez teljes épségében hal el, egészen gondtalan és boldog;
24 His breasts have been full of milk, And marrow moistens his bones.
sajtárai telve voltak tejjel és csontjainak veleje üde.
25 And this [one] dies with a bitter soul, And has not eaten with gladness.
Amaz pedig keserű lélekkel hal meg és nem élvezett a jóból:
26 Together they lie down on the dust, And the worm covers them over.
Együtt a porban feküsznek és féreg fedi el őket.
27 Behold, I have known your thoughts, And the schemes against me you do wrongfully.
Lám, ismerem a ti gondolataitokat a a fondorlatokat, melyekkel erőszakot míveltek ellenem.
28 For you say, Where [is] the house of the noble? And where the tent—the dwelling places of the wicked?
Midőn mondjátok: hol van a hatalmasnak háza és hol a gonoszoknak sátra, lakása?
29 Have you not asked those passing by the way? And do you not know their signs?
– nem kérdeztétek-e az úton járókat, hisz az ő jeleiket nem ismerhetitek félre:
30 That the wicked is spared to a day of calamity. They are brought to a day of wrath.
hogy a szerencsétlenség napjára tartatik fenn az, a ki rossz, a harag napjára vitetik el?
31 Who declares his way to his face? And [for] that which he has done, Who gives repayment to him?
Ki mondja meg neki szemébe az útját, s a mit cselekedett, ki fizeti meg neki?
32 And he is brought to the graves, And a watch is kept over the heap.
Hisz ő a sírkertbe vitetik és a sírhalom fölött virraszt;
33 The clods of the valley have been sweet to him, And he draws every man after him, And there is no numbering before him.
édesek neki a völgy göröngyei, és ő utána húzódik minden ember, s őelőtte számtalanok.
34 And how do you comfort me [with] vanity, And trespass has been left in your answers?”
Hogy vigasztaltok hát engem hiábavalóval, hisz válaszaitok – a mi marad, hűtelenség!