< Job 15 >
1 And Eliphaz the Temanite answers and says:
Majd felele a Témánból való Elifáz és monda:
2 “Does a wise man answer [with] vain knowledge? And fill his belly [with] an east wind?
Vajjon a bölcs felelhet-é ilyen szeles tudománynyal, és megtöltheti-é a hasát keleti széllel?
3 To reason with a word not useful? And speeches—no profit in them?
Vetekedvén oly beszéddel, a mely nem használ, és oly szavakkal, a melyekkel semmit sem segít.
4 Indeed, you make reverence void, and diminish meditation before God.
Te már semmivé akarod tenni az Isten félelmét is; és megkevesbíted az Isten előtt való buzgólkodást is!
5 For your mouth teaches your iniquity, And you choose the tongue of the cunning.
Mert gonoszságod oktatja a te szádat, és a csalárdok nyelvét választottad.
6 Your mouth declares you wicked, and not I, And your lips testify against you.
A te szád kárhoztat téged, nem én, és a te ajakaid bizonyítanak ellened.
7 Are you the first man born? And were you formed before the heights?
Te születtél-é az első embernek; elébb formáltattál-é, mint a halmok?
8 Do you hear of the secret counsel of God? And withdraw wisdom to you?
Az Isten tanácsában hallgatóztál-é, és a bölcseséget magadhoz ragadtad-é?
9 What have you known, and we do not know? [What] do you understand, and it is not with us?
Mit tudsz te, a mit mi nem tudunk, és mit értesz olyat, a mi nálunk nem volna meg?
10 Both the gray-headed And the very aged [are] among us—Greater than your father [in] days.
Ősz is, agg is van közöttünk, jóval idősebb a te atyádnál.
11 Are the comforts of God too few for you? And a gentle word [is] with you,
Csekélységek-é előtted Istennek vigasztalásai, és a beszéd, a mely szeliden bánt veled?
12 Why does your heart take you away? And why are your eyes high?
Merre ragadt téged a szíved, és merre pillantottak a te szemeid?
13 Do you turn your spirit against God? And have brought out words from your mouth:
Hogy Isten ellen fordítod a te haragodat, és ilyen szavakat eresztesz ki a szádon?
14 What [is] man that he is pure, And that he is righteous, one born of woman?
Micsoda a halandó, hogy tiszta lehetne, és hogy igaz volna, a ki asszonytól születik?
15 Behold, He puts no credence in His holy ones, And the heavens have not been pure in His eyes.
Ímé, még az ő szenteiben sem bízok, az egek sem tiszták az ő szemében:
16 Also—surely abominable and filthy Is man drinking perverseness as water.
Mennyivel kevésbbé az útálatos és a megromlott ember, a ki úgy nyeli a hamisságot, mint a vizet?!
17 I show you—listen to me—And this I have seen and declare,
Elmondom néked, hallgass rám, és a mint láttam, úgy beszélem el;
18 Which the wise declare—And have not hid—from their fathers.
A mit a bölcsek is hirdettek, és nem titkoltak el, mint atyáiktól valót;
19 To them alone was the land given, And a stranger did not pass over into their midst:
A kiknek egyedül adatott vala a föld, és közöttük idegen nem megy vala.
20 All [the] days of the wicked he is paining himself, And few years have been laid up for the terrible one.
Az istentelen kínozza önmagát egész életében, és az erőszakoskodó előtt is rejtve van az ő esztendeinek száma.
21 A fearful voice [is] in his ears, In peace a destroyer comes to him.
A félelem hangja cseng az ő füleiben; a békesség idején tör rá a pusztító!
22 He does not believe to return from darkness, And he watches for the sword.
Nem hiszi, hogy kijut a sötétségből, mert kard hegyére van ő kiszemelve.
23 He is wandering for bread: Where [is] it? He has known that ready at his hand Is a day of darkness.
Kenyér után futkos, hogy hol volna? Tudja, hogy közel van hozzá a sötétség napja.
24 Adversity and distress terrify him, They prevail over him as a king ready for a boaster.
Háborgatják őt a nyomorúság és rettegés; leverik őt, mint valami háborúra felkészült király.
25 For he stretched out his hand against God, And against the Mighty he makes himself mighty.
Mert az Isten ellen nyujtotta ki kezét, és erősködött a Mindenható ellen;
26 He runs to Him with a neck, With thick bosses of his shields.
Kinyujtott nyakkal rohant ellene, domború pajzsainak fellege alatt.
27 For he has covered his face with his fat, And makes vigor over [his] confidence.
Mivel befedezte az arczát kövérséggel, és hájat borított tomporára;
28 And he inhabits cities cut off, houses not dwelt in, That have been ready to become heaps.
És lakozott elrombolt városokban; lakatlan házakban, a melyek dűlőfélben vannak:
29 He is not rich, nor does his wealth rise, Nor does he stretch out their continuance on earth.
Meg nem gazdagodik, vagyona meg nem marad, jószága nem lepi el a földet.
30 He does not turn aside from darkness, A flame dries up his tender branch, And he turns aside at the breath of His mouth!
Nem menekül meg a setétségtől, sarjadékát láng perzseli el, és szájának lehelletétől pusztul el.
31 Do not let him put credence in vanity, He has been deceived, For vanity is his exchange.
Ne higyjen a hívságnak, a ki megcsalatott, mert hívság lészen annak jutalma.
32 It is not completed in his day, And his bending branch is not green.
Nem idejében telik el élete, és az ága ki nem virágzik.
33 He shakes off his unripe fruit as a vine, And casts off his blossom as an olive.
Lehullatja, mint a szőlővessző az ő egresét, elhányja, mint az olajfa az ő virágát.
34 For the company of the profane [is] barren, And fire has consumed tents of bribery.
Mert a képmutató házanépe meddő, és tűz emészti meg az ajándékból való sátrakat.
35 To conceive misery, and to bear iniquity, Even their heart prepares deceit.”
Nyomorúságot fogan, álnokságot szül, és az ő méhök csalárdságot érlel.