Job 15
1 And Eliphaz the Temanite answers and says:
Felelt a Témánbeli Elífáz s mondta:
2 “Does a wise man answer [with] vain knowledge? And fill his belly [with] an east wind?
Vajon bölcs felel-e szeles tudással s megtölti-e keleti széllel belsejét –
3 To reason with a word not useful? And speeches—no profit in them?
bizonyítgatva mitsem érő beszéddel és szavakkal, melyekkel nem használ.
4 Indeed, you make reverence void, and diminish meditation before God.
Te az Isten félelmét is megbontod, csökkented az imaszót Isten előtt.
5 For your mouth teaches your iniquity, And you choose the tongue of the cunning.
Mert bűnöd tanítja szájadat s a ravaszok nyelvét választod.
6 Your mouth declares you wicked, and not I, And your lips testify against you.
Szájad ítél el téged s nem én, s ajkaid vallanak ellened.
7 Are you the first man born? And were you formed before the heights?
Elsőnek születtél-e az emberek közt a a halmoknál előbb létesültél?
8 Do you hear of the secret counsel of God? And withdraw wisdom to you?
Isten tanácsában hallottál-e valamit és csentél magadnak bölcsességet?
9 What have you known, and we do not know? [What] do you understand, and it is not with us?
Mit tudsz te, mit mi nem tudunk, mit értesz, a mi nem volna mi nálunk?
10 Both the gray-headed And the very aged [are] among us—Greater than your father [in] days.
Vén is, aggastyán is van közöttünk, napokra apádnál korosabb.
11 Are the comforts of God too few for you? And a gentle word [is] with you,
Kevés-e neked Isten vigasztalása s az ige, mely csínján bánt veled?
12 Why does your heart take you away? And why are your eyes high?
Mit ragad el téged szíved, és mit integetnek szemeid,
13 Do you turn your spirit against God? And have brought out words from your mouth:
hogy Isten ellen fordítod indulatodat és szájadból kibocsátasz szavakat?
14 What [is] man that he is pure, And that he is righteous, one born of woman?
Mi a halandó, hogy tiszta legyen, s hogy igaz legyen asszony szülöttje?
15 Behold, He puts no credence in His holy ones, And the heavens have not been pure in His eyes.
Lám, szentjeiben nem hisz, az egek sem tiszták szemeiben;
16 Also—surely abominable and filthy Is man drinking perverseness as water.
hát még az utálatos és megromlott, az ember, ki mint vizet issza a jogtalanságot.
17 I show you—listen to me—And this I have seen and declare,
Hadd oktatlak, hallgass reám, s a mit láttam, hadd beszélem el;
18 Which the wise declare—And have not hid—from their fathers.
a mit hirdetnek bölcsek, és nem titkolták el őseik részéről –
19 To them alone was the land given, And a stranger did not pass over into their midst:
nekik egyedül adatott az ország, s idegen nem járt közöttük:
20 All [the] days of the wicked he is paining himself, And few years have been laid up for the terrible one.
A gonosznak minden napjaiban kínlódik ő, s az évek száma alatt, melyek fentartvák az erőszakosnak.
21 A fearful voice [is] in his ears, In peace a destroyer comes to him.
Rettegések hangja a fülében: békében jön reá pusztító.
22 He does not believe to return from darkness, And he watches for the sword.
Nem hiszi, hogy visszatér a sötétségből, ki van szemelve a kard számára.
23 He is wandering for bread: Where [is] it? He has known that ready at his hand Is a day of darkness.
Bolyong ő kenyér után, hol van; tudja, hogy készen áll oldalán a sötétség napja.
24 Adversity and distress terrify him, They prevail over him as a king ready for a boaster.
Ijesztik őt szükség és szorongás, megragadja őt mint csatára kész király.
25 For he stretched out his hand against God, And against the Mighty he makes himself mighty.
Mert Isten ellen nyújtotta ki kezét a Mindenható ellen hősködik;
26 He runs to Him with a neck, With thick bosses of his shields.
nyakkal szalad ellene, pajzsainak vastag dudoraival.
27 For he has covered his face with his fat, And makes vigor over [his] confidence.
Mert arczát befödte zsírjával s hájat szerzett ágyékára.
28 And he inhabits cities cut off, houses not dwelt in, That have been ready to become heaps.
Letelepült megsemmisített városokban, házakban, melyeket nem laknak, melyek rendelve vannak kőhalmoknak.
29 He is not rich, nor does his wealth rise, Nor does he stretch out their continuance on earth.
Nem gazdagszik meg, nem áll fönn a vagyona, nem hajlik a földre szerzeménye;
30 He does not turn aside from darkness, A flame dries up his tender branch, And he turns aside at the breath of His mouth!
nem térhet ki a sötétség elől, csemetéjét láng szárítja el s eltűnik – az ő szája leheletétől.
31 Do not let him put credence in vanity, He has been deceived, For vanity is his exchange.
Ne higyjen a semmiségben, a ki megtévedett, mert semmiség lesz, a mit cserébe kap.
32 It is not completed in his day, And his bending branch is not green.
Mielőtt itt volna a napja, beteljesedik, s pálmaága nem zöldellő.
33 He shakes off his unripe fruit as a vine, And casts off his blossom as an olive.
Mint szőlőtő elvetéli egresét, s mint olajfa hullatja el virágát.
34 For the company of the profane [is] barren, And fire has consumed tents of bribery.
Mert az istentelennek községe meddő, és tűz emészti a megvesztegetés sátrait:
35 To conceive misery, and to bear iniquity, Even their heart prepares deceit.”
bajt fogannak és jogtalanságot szülnek, és belsejük csalárdságot készít.
