Job 11
1 And Zophar the Naamathite answers and says:
Felele a Naamából való Czófár, és monda:
2 “Is a multitude of words not answered? And is a man of lips justified?
A sok beszédre ne legyen-é felelet? Avagy a csácsogó embernek legyen-é igaza?
3 Your boastings make men keep silent, You scorn, and none is causing blushing!
Fecsegéseid elnémítják az embereket, és csúfolódol is és ne legyen, a ki megszégyenítsen?!
4 And you say, My discourse [is] pure, And I have been clean in Your eyes.
Azt mondod: Értelmes az én beszédem, tiszta vagyok a te szemeid előtt.
5 And yet, O that God had spoken! And opens His lips with you.
De vajha szólalna meg maga az Isten, és nyitná meg ajkait te ellened!
6 And declares to you secrets of wisdom, for counsel has foldings. And know that God forgets of your iniquity for you.
És jelentené meg néked a bölcsességnek titkait, hogy kétszerte többet ér az az okoskodásnál, és tudnád meg, hogy az Isten még el is engedett néked a te bűneidből.
7 Do you find out God by searching? To perfection find out the Mighty One?
Az Isten mélységét elérheted-é, avagy a Mindenhatónak tökéletességére eljuthatsz-é?
Magasabb az égnél: mit teszel tehát? Mélyebb az alvilágnál; hogy ismerheted meg? (Sheol h7585)
9 Its measure [is] longer than earth, and broader than the sea.
Hosszabb annak mértéke a földnél, és szélesebb a tengernél.
10 If He passes on, and shuts up, and assembles, Who then reverses it?
Ha megtapos, elzár és ítéletet tart: ki akadályozhatja meg?
11 For He has known men of vanity, And He sees iniquity, And one does not consider [it]!
Mert ő jól ismeri a csalárd embereket, látja az álnokságot, még ha nem figyelmez is arra!
12 And empty man is bold, And man is born [as] the colt of a wild donkey.
És értelmessé teheti a bolond embert is, és emberré szülheti a vadszamár csikóját is.
13 If you have prepared your heart, And have spread out your hands to Him,
Ha te a te szívedet felkészítenéd, és kezedet felé terjesztenéd;
14 If iniquity [is] in your hand, put it far off, And do not let perverseness dwell in your tents.
Ha a hamisságot, a mely a te kezedben van, távol tartanád magadtól, és nem lakoznék a te hajlékodban gonoszság;
15 For then you lift up your face from blemish, And you have been firm, and do not fear.
Akkor a te arczodat fölemelhetnéd szégyen nélkül, erős lennél és nem félnél;
16 For you forget misery, As waters passed away you remember.
Sőt a nyomorúságról is elfelejtkeznél, és mint lefutott vizekről, úgy emlékeznél arról.
17 And age rises above the noon, You fly—you are as the morning.
Ragyogóbban kelne időd a déli fénynél, és az éjféli sötétség is olyan lenne, mint a kora reggel.
18 And you have trusted because there is hope, And searched—in confidence you lie down,
Akkor bíznál, mert volna reménységed; és ha széttekintenél, biztonságban aludnál.
19 And you have rested, And none is causing trembling, And many have begged [at] your face;
Ha lefeküdnél, senki föl nem rettentene, sőt sokan hizelegnének néked.
20 And the eyes of the wicked are consumed, And refuge has perished from them, And their hope [is] a breathing out of soul!”
De a gonoszok szemei elepednek, menedékök eltünik előlök, és reménységök: a lélek kilehellése!
