< Isaiah 44 >
1 “And now, hear, O Jacob, My servant, And Israel, whom I have fixed on—
Most pedig halljad, szolgám Jákob, és Izrael, akit választottam.
2 Thus said YHWH, your Maker, and your Former, From the womb He helps you: Do not fear, My servant Jacob, And Yeshurun, whom I have fixed on.
Így szól az Örökkévaló, aki teremtett és anyaméhtől fogva téged alkotott, ki téged megsegít: ne félj szolgám Jákob és Jesúrún, akit választottam.
3 For I pour waters on a thirsty one, And floods on a dry land, I pour My Spirit on your seed, And My blessing on your offspring.
Mert vizet öntök szomjas földre és folyóvizeket a szárazra, szellememet öntöm magzatodra és áldásomat sarjadékaidra.
4 And they have sprung up as among grass, As willows by conduits of water.
És növekedjenek fűnek közepette, mint a fűzfák víz patakjai mellett.
5 This [one] says, For I [am] YHWH’s, And this calls [himself] by the name of Jacob, And this [one] writes [with] his hand, For YHWH, And surnames himself by the name of Israel.”
Ez mondja: az Örökkévalóé vagyok az Jákob nevén nevezi magát; amaz kezével írja: az Örökkévalóé és Izrael nevével jelzi magát.
6 Thus said YHWH, King of Israel, And his Redeemer, YHWH of Hosts: “I [am] the first, and I [am] the last, And besides Me there is no God.
Így szól az Örökkévaló, Izrael királya, és megváltója, az Örökkévaló a seregek ura: Én vagyok az első és én az utolsó és rajtam kívül nincs Isten.
7 And who [is] as I, call and declare it, And arrange it for Me, Since My placing the people of antiquity, And things that are coming, And those that come, they declare to them.
És ki hirdet úgy mint én mondja meg hát és terjessze elém – amióta elhelyeztem az őskor népét? A jövendőket és amik be fognak következni, hadd mondják meg!
8 Do not fear, nor be afraid, Have I not caused you to hear from that time, and declared? And you [are] My witnesses, Is there a God besides Me? Indeed, there is none, I have not known another Rock.”
Ne rettegjetek és ne féljetek! Nemde régtől fogva hallattam veled és megmondtam, hisz ti vagytok a tanúim; van-e Isten rajtam kívül, nincs szikla, nem ismerek.
9 Framers of a carved image, all of them [are] emptiness, And their desirable things do not profit, And they [are] their own witnesses, They do not see, nor know, that they may be ashamed.
A bálványkép alkotói mindnyájan semmisek és gyönyörűségeik nem használnak, hisz tanúik maguk se nem látnak se nem tudnak, azért hogy megszégyenüljenek.
10 Who has formed a god, And poured out a molten image—not profitable?
Ki alkotott istent és öntött bálványképet, hogy ne használjon?
11 Behold, all his companions are ashamed, As for artisans—they [are] of men, All of them gather together, they stand up, They fear, they are ashamed together.
Lám mind a hívei megszégyenülnek, és a művészek maguk jobban más embereknél; összegyűlnek valamennyien, állnak, rettegnek, megszégyenülnek egyetemben.
12 He has worked iron [with] an axe, And has worked with coals, And forms it with hammers, And works it by his powerful arm, Indeed, he is hungry, and there is no power, He does not drink water, and he is wearied.
A vasműves baltát készít, munkálkodik a szénnel és pörölyökkel alakítja; megmunkálja, erős karjával, éhezett is s nem volt ereje, nem ivott vizet és elbágyadt.
13 He has worked [with] wood, He has stretched out a rule, He marks it out with a line, He makes it with carving tools, And he marks it out with a compass, And makes it according to the form of a man, According to the beauty of a man, To remain in the house.
A faműves zsinórt feszített ki, megrajzolja krétával, megdolgozza gyalukkal és a körzővel rajzolja, kidolgozta férfi képmására, ember ékességére, hogy házat lakjék.
14 Cutting down cedars for himself, He also takes a cypress, and an oak, And he strengthens [it] for himself Among the trees of a forest, He has planted an ash, and the shower nourishes [it].
Vágott magának cédrusokat, vett cserfát és tölgyet, válogatott magának az erdő fái közül, fenyőt ültetett és az eső növeszti.
15 And it has been for man to burn, And he takes of them, and becomes warm, Indeed, he kindles [it], and has baked bread, Indeed, he makes a god, and bows himself, He has made it a carved image, And he falls down to it.
Lesz majd embernek tüzelésre, vett belőlük és megmelegedett, be is fűt, hogy kenyeret süssön; istent is készített és leborult, feldolgozta bálványképpé és meghajtotta magát előtte.
16 Half of it he has burned in the fire, By [this] half of it he eats flesh, He roasts a roasting and is satisfied, Indeed, he is warm and says: “Aha, I have become warm, I have enjoyed the light.”
Felét tűzben égette el, fele mellett húst eszik, sültet süt és jóllakik, mag is melegszik és azt mondja: melegedtem, tüzet éreztem.
17 And he has made its remnant for a god—For his carved image, He falls down to it, and worships, And prays to it, and he says, “Deliver me, for you [are] my god.”
A maradékát pedig istenné dolgozta föl, bálványképévé; meghajtja magát előtte és leborul, imádkozik hozzá és mondja: ments meg, mert istenem vagy!
18 They have not known, nor do they understand, For He has coated their eyes from seeing, Their heart from acting wisely.
Nem tudnak és nem értenek, mert be vannak tapadva, úgy hogy nem látnak, szemeik s úgy hogy nem értenek, szíveik.
19 And none turn [it] back to his heart, Nor has knowledge nor understanding to say, “I have burned half of it in the fire, Indeed, I have also baked bread over its coals, I roast flesh and I eat, And I make its remnant for an abomination, I fall down to the stock of a tree.”
És nem veszi szívére, nincs tudás és nincs értelem, hogy mondaná: felét tűzben égettem el, sütöttem is parazsán kenyeret, húst sütök és eszem, a többit pedig utálattá dolgozzam föl, fatuskó előtt hajtsam meg magamat?
20 Feeding on ashes, the heart is deceived, It has turned him aside, And he does not deliver his soul, nor says: “Is there not a lie in my right hand?”
Hamu után jár, elámított szív vezette félre; tehát nem menti meg lelkét és nem mondja: hiszen hazugság van jobbomban!
21 “Remember these, O Jacob, and Israel, For you [are] My servant, I formed you, you [are] a servant to Me, O Israel, you do not forget Me.
Emlékezzél meg ezekről Jákob és Izrael, mert szolgám vagy; szolgámul alkottalak téged magamnak, Izrael, nem fogsz tőlem elfelejtetni.
22 I have blotted out, as [by] a thick cloud, Your transgressions, And as [by] a cloud, your sins, Return to Me, for I have redeemed you.”
Eltörlöm mint a felhőt bűntetteidet s mint a felleget vétkeidet; térj vissza hozzám, mert megváltottalak.
23 Sing, O heavens, for YHWH has worked, Shout, O lower parts of earth, Break forth, O mountains, with singing, Forest, and every tree in it, For YHWH has redeemed Jacob, And He beautifies Himself in Israel.
Ujjongjatok egek, mert az Örökkévaló cselekedte, riadjatok mélységei a földnek, fakadjatok ujjongásra hegyek, erdő és minden fa benne; mert megváltotta az Örökkévaló Jákobot és Izrael által megdicsőül.
24 Thus said YHWH, your Redeemer, And your Framer from the womb: “I [am] YHWH, doing all things, Stretching out the heavens by Myself, Spreading out the earth—who [is] with Me?
Így szól az Örökkévaló, megváltód és anyaméhtől fogva alkotód: én vagyok az Örökkévaló, ki mindent teremtett, ki egyedül kifeszítem az egeket, kiterítettem a földet egymagam;
25 Making void the tokens of devisers, And makes diviners mad, Turning the wise backward, And makes their knowledge foolish.
ki meghiúsítja a hazugok jeleit és a bűvészeket elbolondítja, meghátráltatja a bölcseket és tudásukat elbutítja;
26 Confirming the word of His servant, He perfects the counsel of His messengers, Who is saying of Jerusalem, She is inhabited, And of cities of Judah, They will be built, and her ruins I raise up,
ki fönntartja szolgájának szavát és követeinek tanácsát teljesíti ki azt mondja Jeruzsálemről: lakottá lesz, és Jehúda városairól: fel fognak épülni, romjait pedig föltámasztom;
27 Who is saying to the deep, Be dry, and your rivers I cause to dry up,
ki azt mondja a mélységnek: száradj ki és folyóidat elszikkasztom;
28 Who is saying of Cyrus, My shepherd, And he perfects all My delight, So as to say of Jerusalem, You are built, And of the temple, You are founded.”
ki azt mondja Kóresről: pásztorom, és minden akaratomat teljesíti, hogy mondja Jeruzsálemről: fel fog épülni és a templomról: meg fog alapíttatni.