Hebrews 10
1 For the Law having a shadow of the good things coming—not the very image of the matters, every year, by the same sacrifices that they offer continually, is never able to make perfect those coming near,
Minthogy a törvényben a jövendő jóknak árnyéka, nem maga a dolgok képe van meg, ennélfogva azokkal az áldozatokkal, a melyeket esztendőnként szünetlenül visznek, sohasem képes tökéletességre juttatni az odajárulókat;
2 since, would they not have ceased to be offered, because of those serving having no more conscience of sins, having been purified once?
Különben megszűnt volna az áldozás, mivelhogy az egyszer megtisztult áldozók többé semminemű bűntudattal nem bírtak volna.
3 But in those [sacrifices] is a remembrance of sins every year,
De azok esztendőnként bűnre emlékeztetnek.
4 for it is impossible for blood of bulls and goats to take away sins.
Mert lehetetlen, hogy a bikák és bakok vére eltörölje a bűnöket.
5 For this reason, coming into the world, He says, “Sacrifice and offering You did not will, and a body You prepared for Me;
Azért a világba bejövetelekor így szól: Áldozatot és ajándékot nem akartál, de testet alkottál nékem,
6 in burnt-offerings, and concerning sin-offerings, You did not delight.
Égő és bűnért való áldozatokat nem kedveltél.
7 Then I said, Behold, I come (in a volume of the scroll it has been written concerning Me), to do, O God, Your will”;
Akkor mondám: Ímé itt vagyok, (a könyv fejezetében írva vagyon rólam), hogy cselekedjem óh Isten a te akaratodat.
8 saying above, “Sacrifice, and offering, and burnt-offerings, and concerning sin-offering You did not will, nor delight in” (which are offered according to the Law),
Fentebb mondván, hogy áldozatot és ajándékot és égő, meg bűnért való áldozatokat nem akartál, sem nem kedveltél a melyeket a törvény szerint visznek,
9 then He said, “Behold, I come to do, O God, Your will”; He takes away the first that He may establish the second;
Ekkor ezt mondotta: Ímé itt vagyok, hogy cselekedjem a te akaratodat. Eltörli az elsőt, hogy meghagyja a másodikat,
10 in which will, we have been sanctified through the offering of the body of Jesus Christ once for all,
A mely akarattal szenteltettünk meg egyszer s mindenkorra, a Jézus Krisztus testének megáldozása által.
11 and every priest, indeed, has daily stood serving, and offering the same sacrifices many times, that are never able to take away sins.
És minden pap naponként szolgálatban áll és gyakorta viszi ugyanazokat az áldozatokat, a melyek sohasem képesek eltörölni a bűnöket.
12 But He, having offered one sacrifice for sin—to the end, sat down at the right hand of God—
Ő azonban, egy áldozattal áldozván a bűnökért, mindörökre űle az Istennek jobbjára,
13 as to the rest, expecting until He may place His enemies [as] His footstool,
Várván ímmár, míg lábainak zsámolyául vettetnek az ő ellenségei.
14 for by one offering He has perfected to the end those being sanctified;
Mert egyetlenegy áldozatával örökre tökéletesekké tette a megszentelteket.
15 and the Holy Spirit also testifies to us, for after that He has said before,
Bizonyságot tesz pedig erről mi nékünk a Szent Lélek is, mert minekutána előre mondotta:
16 “This [is] the covenant that I will make with them after those days, says the LORD, giving My laws on their hearts, and I will write them on their minds,”
Ez az a szövetség, melyet kötök velök ama napok után, mondja az Úr: Adom az én törvényemet az ő szíveikbe, és az ő elméjökbe írom be azokat,
17 and, “I will remember their sins and their lawlessness no more”;
Azután így szól: És az ő bűneikről és álnokságaikról többé meg nem emlékezem.
18 and where [there is] forgiveness of these, there is no longer offering for sin.
A hol pedig bűnök bocsánata vagyon, ott nincs többé bűnért való áldozat.
19 Having, therefore, brothers, boldness for the entrance into the holy places, by the blood of Jesus,
Mivelhogy azért atyámfiai bizodalmunk van a szentélybe való bemenetelre a Jézus vére által,
20 which [is] the way He initiated for us—new and living, through the veil, that is, His flesh—
Azon az úton, a melyet ő szentelt nékünk új és élő út gyanánt, a kárpit, azaz az ő teste által,
21 and a Great Priest over the house of God,
És lévén nagy papunk az Isten háza felett:
22 may we draw near with a true heart, in full assurance of faith, having the hearts sprinkled from an evil conscience, and having the body bathed with pure water;
Járuljunk hozzá igaz szívvel, hitnek teljességével, mint a kiknek szívök tiszta a gonosz lelkiismerettől,
23 may we hold fast the unwavering profession of the hope (for He who promised [is] faithful),
És testök meg van mosva tiszta vízzel; tartsuk meg a reménységnek vallását tántoríthatatlanul, mert hű az, a ki ígéretet tett,
24 and may we consider to provoke one another to love and to good works,
És ügyeljünk egymásra, a szeretetre és jó cselekedetekre való felbuzdulás végett,
25 not forsaking the assembling of ourselves together, as [is] a custom of some, but exhorting, and so much the more as you see the Day coming near.
El nem hagyván a magunk gyülekezetét, a miképen szokásuk némelyeknek, hanem intvén egymást annyival inkább, mivel látjátok, hogy ama nap közelget.
26 For [if] we are sinning willingly after receiving the full knowledge of the truth—there remains no more sacrifice for sins,
Mert ha szándékosan vétkezünk, az igazság megismerésére való eljutás után, akkor többé nincs bűnökért való áldozat,
27 but a certain fearful looking for of judgment, and fiery zeal, about to devour the opposers;
Hanem az ítéletnek valami rettenetes várása és a tűznek lángja, a mely megemészti az ellenszegülőket.
28 anyone having set aside a law of Moses dies without mercies on the basis of two or three witnesses.
A ki megveti a Mózes törvényét, két vagy három tanubizonyságra irgalom nélkül meghal;
29 Of how much worse punishment will he be counted worthy who trampled on the Son of God, and counted the blood of the covenant a common thing, by which he was sanctified, and having insulted the Spirit of grace?
Gondoljátok meg, mennyivel súlyosabb büntetésre méltónak ítéltetik az, a ki az Isten Fiát megtapodja, és a szövetségnek vérét, melylyel megszenteltetett, tisztátalannak tartja, és a kegyelemnek Lelkét bántalmazza?
30 For we have known Him who is saying, “Vengeance [is] Mine, I will repay, says the LORD”; and again, “The LORD will judge His people.”
Mert ismerjük azt, a ki így szólt: Enyém a bosszúállás, én megfizetek, ezt mondja az Úr. És ismét: Az Úr megítéli az ő népét.
31 [It is] fearful to fall into [the] hands of [the] living God.
Rettenetes dolog az élő Istennek kezébe esni.
32 But call to your remembrance the former days, in which, having been enlightened, you endured much conflict of sufferings;
Emlékezzetek pedig vissza a régebbi napokra, a melyekben, minekutána megvilágosíttattatok, sok szenvedésteljes küzdelmet állottatok ki,
33 this indeed, being made spectacles with both insults and afflictions, now this, having become partners of those so living,
Midőn egyfelől gyalázásokkal és nyomorgattatásokkal nyilvánosság elé hurczoltak titeket, másfelől társai lettetek azoknak, a kik így jártak.
34 for you also sympathized with my bonds, and the robbery of your goods you received with joy, knowing that you have in yourselves a better substance in the heavens, and an enduring one.
Mert a foglyokkal is együtt szenvedtetek, és vagyonotok elrablását örömmel fogadtátok, tudván, hogy néktek jobb és maradandó vagyonotok van a mennyekben.
35 You may not cast away, then, your boldness, which has great repayment of reward,
Ne dobjátok el hát bizodalmatokat, melynek nagy jutalma van.
36 for you have need of patience, that having done the will of God, you may receive the promise.
Mert békességes tűrésre van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedvén, elnyerjétek az ígéretet.
37 “For yet [in] a very, very little [while], He who is coming will come, and will not linger,”
Mert még vajmi kevés idő, és a ki eljövendő, eljő és nem késik.
38 but, “The righteous will live by faith; and if he may draw back, My soul has no pleasure in him.”
Az igaz pedig hitből él. És a ki meghátrál, abban nem gyönyörködik a lelkem.
39 But we are not of those drawing back to destruction, but of those believing to a preserving of soul.
De mi nem vagyunk meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem hitéi, hogy életet nyerjünk.
