Ecclesiastes 10
1 Dead flies cause a perfumer’s perfume To send forth a stink; The precious by reason of wisdom—By reason of honor—a little folly!
Halált hozó légy büzhödtté, erjedővé teszi a kenőcskeverőnek olaját; nyomósabb bölcseségnél, dicsőségnél egy kevés balgaság.
2 The heart of the wise [is] at his right hand, And the heart of a fool at his left.
A bölcsnek szive jobbja felől van, és a balgának szíve balja felől.
3 And also, when he that is a fool Is walking in the way, his heart is lacking, And he has said to everyone, “He [is] a fool.”
Az úton is, a midőn a balgatag jár, hiányzik a szíve, és mindenkinek azt mondja, hogy balgatag ő.
4 If the spirit of the ruler goes up against you, do not leave your place, For yielding quiets great sinners.
Ha az uralkodónak indulata fölgerjed ellened, helyedet el ne hagyd, mert a szelídség nagy vétségeket enyhít.
5 There is an evil I have seen under the sun, As ignorance that goes out from the ruler,
Van egy baj, melyet láttam a nap alatt, – mint egy tévedés, mely a hatalmastól ered:
6 He has set the fool in many high places, And the rich sits in a low place.
a balgaság nagy magasságba helyeztetett, míg a gazdagok alacsonyságban ülnek.
7 I have seen servants on horses, And princes walking as servants on the earth.
Szolgákat láttam lovakon, míg vezérek a földön jártak, miként szolgák.
8 Whoever is digging a pit falls into it, And whoever is breaking a hedge, a serpent bites him.
A ki vermet ás, belé esik; s a ki falat áttör, azt kígyó marja meg.
9 Whoever is removing stones is grieved by them, Whoever is cleaving trees endangered by them.
A ki köveket szakít ki, megsérül általuk, a ki fát hasogat, veszélyeztetik általa.
10 If the iron has been blunt, And he has not sharpened the face, Then he increases strength, And wisdom [is] advantageous to make right.
Ha megtompult a vas s ő nem köszörülte meg az élét, akkor meg kell feszíteni az erőt, s ügyes eljárás nyereségét a bölcseség adja.
11 If the serpent bites without enchantment, Then there is no advantage to a master of the tongue.
Ha mar a kígyó, nem lévén igézés, akkor nincsen nyeresége a nyelv emberének.
12 Words of the mouth of the wise [are] gracious, And the lips of a fool swallow him up.
A bölcs szájának szavai csupa kellem, de a balgának ajkai megrontják őt;
13 The beginning of the words of his mouth [is] folly, And the latter end of his mouth [Is] mischievous madness.
szája szavainak kezdete balgaság, szájának vége pedig gonosz eszelősség.
14 And the fool multiplies words: “Man does not know that which is—And that which is after him, who declares to him?”
S a balgatag szaporítja a szókat; nem tudja az ember azt, a mi lesz, és ahogy lesz ő utána, ki mondhatja meg neki?
15 The labor of the foolish wearies him, In that he has not known to go to the city.
A balgának fáradsága kifárasztja őt, a ki nem tud a városba menni.
16 Woe to you, O land, when your king [is] a youth, And your princes eat in the morning.
Jaj neked ország, te melynek királya gyermek, míg vezéreid reggel étkeznek!
17 Blessed are you, O land, When your king [is] a son of nobles, And your princes eat in due season, For might, and not for drunkenness.
Boldog vagy ország, te melynek királya nemesek fia, míg vezéreid a maga idején étkeznek – erőben és nem ivásban.
18 By slothfulness is the wall brought low, And by idleness of the hands the house drops.
Renyheség folytán sülyed a gerendázat és a kezek tunyasága folytán csepeg a ház.
19 For mirth they are making a feast, And wine makes life joyful, And the silver answers with all.
Vígságra készítenek lakomát és a bor megörvendezteti az életet; a pénz módot ad mindenre.
20 Even in your mind do not revile a king, And in the inner parts of your bed-chamber do not revile the rich: For a bird of the heavens causes the voice to go, And a possessor of wings declares the word.
Még gondolatodban se átkozd a királyt és hálóazobáidban se átkozd a gazdagot; mert az ég madara elviszi a hangot és a szárnyas tudtúl adja a szót.
