Daniel 12
1 “And at that time Michael stands up, the great head, who is standing up for the sons of your people, and there has been a time of distress, such as has not been since there has been a nation until that time, and at that time your people escape, everyone who is found written in the scroll.
És abban az időben támad Mikháél, a nagy vezér, a ki mellettük áll a te néped fiainak és lészen szorongatás ideje, milyen még nem volt, a mióta nemzet létezik, egészen addig az időig; és abban az időben meg fog menekülni a te néped, mindenki, a ki fölírva találtatik a könyvben.
2 And the multitude of those sleeping in the dust of the ground awake, some to continuous life, and some to reproaches—to continuous abhorrence.
És sokan a föld porában alvók közül föl fognak ébredni: ezek örök életre s amazok gyalázatra, örök undorodásra.
3 And those teaching shine as the brightness of the expanse, and those justifying the multitude as stars for all time and forever.”
De a belátók fényleni fognak, mint az égboltozat fénye, s azok, a kik sokakat igazságra visznek, mint a csillagok mind örökké.
4 “And you, O Daniel, hide the things, and seal the scroll until the time of the end, many go to and fro, and knowledge is multiplied.”
Te pedig, Dániél, zárd el a szavakat s pecsételjed le a könyvet a vég idejéig: buzgólkodni fognak sokan és gyarapodik a tudás.
5 “And I have looked—I, Daniel—and behold, two others are standing, one here at the edge of the flood and one there at the edge of the flood,
És láttam én, Dániél, s íme más ketten állnak, az egyik a folyó partján innen, a másik a folyó partján tulnan.
6 and he says to the one clothed in linen, who [is] on the waters of the flood, Until when [is] the end of these wonders?
És mondta a lenbe öltözött férfiúnak, a ki a folyó vizein fölül volt: Meddig a csodák vége?
7 And I hear the one clothed in linen, who [is] on the waters of the flood, and he lifts up his right hand and his left to the heavens, and swears by Him who is living for all time, that, After a time, times, and a half, and at the completion of the scattering of the power of the holy people, all these are finished.
És hallottam a lenbe öltözött férfiút, ki a folyó vizein fölül volt s fölemelte jobbját s balját az ég felé s esküdött az örökké élőre: egy időszak, két időszak s egy félnek multáig; s midőn végkép szétzúzzák a szent nép hatalmát, bevégződnek mindezek.
8 And I have heard, and I do not understand, and I say, O my lord, what [is] the latter end of these?
Én hallottam ugyan, de nem értettem meg; és mondtam: Uram, mi ezeknek utólja?
9 And he says, Go, Daniel; for hidden and sealed [are] the things until the time of the end.
Mondta: Menj, Dániél, mert bezárva, lepecsételve vannak a szavak a végnek idejéig.
10 Purify themselves, indeed, make themselves white, indeed, many are refined: and the wicked have done wickedly, and none of the wicked understand, and those acting wisely understand;
Meg fognak válogattatni s fehérittetni s olvasztatni sokan és gonoszul cselekesznek; mind a gonoszok nem fognak érteni, de a belátók fognak érteni.
11 and from the time of the turning aside of the continuous [sacrifice], and to the giving out of the desolating abomination, [are] one thousand, two hundred, and ninety days.
És attól az időtől kezdve, hogy elvitetik az állandó áldozat és hogy elhelyezik a pusztitó undokságot ezerkétszázkilenczven nap.
12 O the blessedness of him who is waiting earnestly, and comes to the one thousand, three hundred, thirty-five days.
Boldog az, a ki vár s megéri az ezerháromszázharminczöt napot.
13 And you, go on to the end, then you rest, and stand in your lot at the end of the days.”
Te pedig menj a vég felé, s nyugodni fogsz és fel fogsz támadni sorsodra a napok végén!
