< Psalms 60 >
1 “To the chief musician upon Shushan'eduth, a Michtham of David, to teach, When he fought with Aram-naharayim, and with Aram-zobah, and Joab returned, and smote of Edom in the Salt Valley twelve thousand [men].” O God, thou hast cast us off, thou hast made a breach in us, thou hast been displeased: restore now unto us [thy favor].
A karmesternek, Tanúság lilioma szerint. Dal Dávidtól, tanításra. Midőn háborúskodott Arám-Nakarájimmal és Arám-Czóbával; Jóáb pedig visszatért s megverte Edómot a Sós-völgyben, tizenkétezer embert. Isten, elvetettél minket, rést ütöttél bennünk, haragudtál: bárcsak helyreállítanál minket!
2 Thou hast caused the earth to quake; thou hast split it: heal her breaches; for she is moved.
Megrendítotted a földet, szétrepesztetted, gyógyítsd meg töréseit, mert megingott.
3 Thou hast caused thy people to see hard things: thou hast made us to drink the wine of confusion.
Láttattál népeddel keményet, itattad velünk a támolygás borát.
4 Thou hast given to those that fear thee a banner, to elevate themselves, because of the truth. (Selah)
Adtál tisztelőidnek jelzászlót, hogy jeleskedjenek, az igazságnak miatta! Széla.
5 In order that thy beloved may be delivered: help with thy right hand, and answer me.
Azért hogy megszabadíttassanak kedveltjeid, segíts jobboddal és hallgass meg!
6 God hath spoken in his holiness: I will exult, I will divide Shechem, and the valley of Succoth will I measure out.
Isten beszélt szentségében: Hadd ujjongok, hadd osztom ki Sekhémet, és Szukkót völgyét hadd mérem fel.
7 Mine is Gil'ad, and mine is Menasseh; Ephraim also is the strong-hold of my head; of Judah are my chiefs;
Enyém Gilsád és enyém Menasse, Efraim pedig fejem erőssége, Jehúda törvénypálczám.
8 Moab is my washpot; upon Edom will I cast my shoe: Philistia, triumph thou but over me.
Móáb mosdó medenczém, Edómra vetem sarumat; felém, Peléset, riadozzál!
9 Who will bring me into the fortified city? who will lead me as far as Edom?
Ki vezet engem az ostromlott városba, ki vezérel engem Edómig?
10 Behold, it is thou, O God, who hast cast us off; and thou, O God, goest not forth with our armies.
Nemde te, oh Isten, elvetettél minket és nem vonulsz ki, Isten, hadainkkal!
11 Give us help against the assailant; for vain is the help of man.
Adj nekünk segítséget a szorongató ellen; hisz hiábavaló embernek segedelme.
12 Through God shall we do valiantly: and he it is that will tread down our assailants.
Istennel végzünk hatalmast és ő tiporja le szorongatóinkat.