< Psalms 31 >
1 “To the chief musician, a psalm of David.” In thee, O Lord, do I put my trust; Oh that I may never be put to shame: through thy righteousness do thou release me.
Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára. Te benned bíztam, Uram! Ne szégyenüljek meg soha; igazságoddal szabadíts meg engem.
2 Bend unto me thy ear; speedily deliver me: be thou unto me as a rock of protection, as a mountain strong-hold to save me.
Hajtsd hozzám füledet, hamar szabadíts meg; légy nékem erős kőszálam, erődített házam, hogy megtarts engem.
3 For my rock and my stronghold art thou; and for the sake of thy name lead me, and guide me.
Mert kősziklám és védőváram vagy te; vezess hát engem a te nevedért és vezérelj engemet.
4 Draw me out of the net which they have laid secretly for me; for thou art my protection.
Ments ki engem a hálóból, a melyet titkon vetettek nékem; hiszen te vagy az én erősségem.
5 Into thy hand do I commit my spirit: thou redeemest me, O Lord, the God of truth.
Kezedre bízom lelkemet, te váltasz meg engemet, oh Uram, hűséges Isten.
6 I hate those that depend on lying vanities; but I trust indeed in the Lord.
Gyűlölöm a hazug hiúságok híveit, és az Úrban bízom én.
7 I will be glad and rejoice in thy kindness; because thou hast seen my misery; thou hast taken cognizance of the distresses of my soul;
Hadd vigadjak és örüljek a te kegyelmednek, a miért meglátod nyomorúságomat és megismered a háborúságokban lelkemet;
8 And thou hast not surrendered me into the hand of the enemy: thou hast caused my feet to stand on an ample space.
És nem rekesztesz be engem ellenség kezébe, sőt tágas térre állatod lábaimat.
9 Be gracious unto me, O Lord, for I am in distress; my eye is consumed through vexation—my soul [too] and my body.
Könyörülj rajtam, Uram, mert szorongattatom; elsenyved a búbánat miatt szemem, lelkem, testem.
10 For my life is spent with sorrow, and my years with sighing, my strength faileth because of my iniquity, and my bones are consumed.
Mert bánatban enyészik életem, és sóhajtásban múlnak éveim; bűnöm miatt roskadoz erőm, és kiasznak csontjaim.
11 Because of all my assailants am I become a reproach, and unto my neighbors greatly so, and a terror to my acquaintance, those that see me abroad flee away from me.
Temérdek üldözőm miatt csúfsággá lettem, kivált szomszédaimé, és ismerőseimnek félelmévé; a kik az utczán látnak, elfutnak tőlem.
12 I am forgotten as a dead man out of the heart: I am become like a perishable vessel.
Töröltettem, akár a halott, az emlékezetből; olyanná lettem, mint az elroshadt edény.
13 For I have heard the slandering of many; terror was on every side, while they took counsel together against me: to take away my life did they purpose.
Mert hallottam sokak rágalmát, iszonyatosságot mindenfelől, a mint együtt tanácskoztak ellenem, és tervezték, hogy elrabolják lelkemet.
14 But I trusted well in thee, O Lord: I said, Thou art my God.
De én benned bízom, Uram! Azt mondom: Te vagy Istenem.
15 In thy hand are my destinies: deliver me from the hand of my enemies, and from my persecutors.
Életem ideje kezedben van: szabadíts meg ellenségeim kezéből és üldözőimtől.
16 Let thy face shine upon thy servant: save me through thy kindness.
Világosítsd meg orczádat a te szolgádon, tarts meg engem jóvoltodból.
17 O Lord, let me not be put to shame; for I have called on thee: let the wicked be put to shame, let them be silent, [passing] to the nether world. (Sheol )
Uram, ne szégyenüljek meg, mivelhogy hívlak téged; a gonoszok szégyenüljenek meg és pusztuljanak a Seolba. (Sheol )
18 Let the lying lips be made dumb, which speak hard things against the righteous, with pride and contempt.
A hazug ajkak némuljanak el, a melyek vakmerően szólnak az igaz ellen, kevélységgel és megvetéssel.
19 Oh how great is thy goodness, which thou hast treasured up for those that fear thee; which thou hast wrought for those that trust in thee before the sons of men!
Mily bőséges a te jóságod, a melyet fentartasz a téged félőknek, és megbizonyítasz a te benned bízókon az emberek fiai előtt.
20 Thou wilt conceal them in the secret of thy presence from the conspiracy of men: thou wilt keep them secretly in a pavilion from the strife of tongues.
Elrejted őket a te orczádnak rejtekében az emberek zendülései elől; sátorban őrzöd őket a perpatvarkodó nyelvektől.
21 Blessed be the Lord: for he hath shown me his kindness wonderfully in a beleaguered city.
Áldott az Úr, hogy csodálatossá tette kegyelmét rajtam, mint egy megerősített városon!
22 And yet had I said in my despondency, I am cut off from before thy eyes: nevertheless thou didst hear the voice of my supplications when I cried loudly unto thee.
Én ugyan azt gondoltam ijedtemben: Elvettettem szemeid elől; de mégis, meghallgattad esedezéseimnek szavát, mikor kiáltottam hozzád.
23 Oh love the Lord, all ye his pious ones: the Lord preserveth the faithful, and recompenses the presumption of him that acteth proudly.
Szeressétek az Urat mind ti ő kedveltjei; a híveket megőrzi az Úr és bőven megfizet a kevélyen cselekvőknek!
24 Be strong, and let your heart be of good courage, all ye that hope in the Lord.
Legyetek erősek és bátorodjék a ti szívetek mindnyájan, a kik várjátok az Urat!