Psalms 107
1 BOOK FIFTH: Oh give thanks unto the Lord; for he is good; for unto eternity endureth his kindness.
Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme.
2 Thus let the Lord's redeemed say, even those whom he hath redeemed from the hand of the adversary;
Ezt mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből;
3 And whom he hath gathered out of the [various] lands, from the east, and from the west, from the north, and from the sea.
És a kiket összegyűjtött a különböző földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől.
4 They wandered about in the wilderness, in the desert path; they could not find an inhabited city:
Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.
5 Hungry and thirsty, their soul within them fainted.
Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.
6 Then they cried unto the Lord when they were in distress, [and] out of their afflictions he delivered them.
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket.
7 And he led them forth on the right way, that they might go to an inhabited city.
És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.
8 They [therefore] shall give thanks unto the Lord for his kindness, and [proclaim] his wonders to the children of men!
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
9 For he satisfied the longing soul, and the hungry soul he filled with good.—
Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!
10 Such as sit in darkness and in the shadow of death, bound in misery and [fetters of] iron; —
A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;
11 Because they have rebelled against the words of God, and have contemned the counsel of the Most High;
Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;
12 And he humbled with trouble their heart; they stumbled, and there was none to help;
Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.
13 But when they cry unto the Lord when they are in distress, he saveth them out of their afflictions;
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket.
14 He bringeth them out of darkness and the shadow of death, and teareth their bands asunder.
Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.
15 They [therefore] shall give thanks unto the Lord for his kindness, and [proclaim] his wonders to the children of men!
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
16 For he hath broken the doors of copper, and the bolts of iron hath he hewn asunder.—
Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!
17 Fools, because of their transgression, and because of their iniquities, are afflicted.
A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak.
18 All manner of food their soul abhorreth; and they draw near unto the gates of death;
Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének.
19 But when they cry unto the Lord when they are in distress, he saveth them out of their afflictions.
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket.
20 He sendeth his word and healeth them, and delivereth them from their graves.
Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből.
21 They [therefore] shall give thanks unto the Lord for his kindness, and [proclaim] his wonders to the children of men!
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
22 They shall also sacrifice the sacrifices of thanksgiving, and relate his deeds with joyful song.—
És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel!
23 They who go down to the sea in ships, who do business on great waters; —
A kik hajókon tengerre szállnak, és a nagy vizeken kalmárkodnak,
24 These have seen the works of the Lord, and his wonders on the deep.
Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.
25 For he spoke, and he raised the stormy wind, which lifteth up its waves.
Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.
26 They would mount up to heaven, they would go down to the depths: their soul was melted because of their danger.
Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.
27 They would reel to and fro, and stagger like a drunken man, and all their wisdom was exhausted.
Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.
28 And they cried unto the Lord when they were in distress, and he brought them out of their afflictions.
De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.
29 He calmed the storm into a whisper, and stilled were the waves of the sea.
Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.
30 And they were rejoiced because they were silent: and then he guided them unto their desired haven.
És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.
31 They [therefore] shall give thanks unto the Lord for his kindness, and [proclaim] his wonders to the children of men!
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért!
32 And they must exalt him in the congregation of the people, and in the assembly of the elders must they praise him.—
És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!
33 He changeth rivers into a wilderness, and water-springs into parched ground;
Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;
34 A fruitful land into a salty waste, for the wickedness of those that dwell therein.
Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.
35 He changeth the wilderness into a pool of water, and desert land into water-springs.
Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.
36 And there he causeth to dwell the hungry, that they may found an inhabited city;
És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek.
37 And they sow fields, and plant vineyards, that they may yield the fruits of the [annual] product.
És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.
38 He also blesseth them, and they multiply greatly, and he suffereth not their cattle to diminish.
És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.
39 They were also diminished and bowed low through oppression, misfortune, and sorrow:
De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt.
40 He [then] poureth contempt upon princes, and causeth them to wander in a pathless wilderness.
Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben.
41 And he exalteth the needy from misery, and maketh [his] families like flocks.
De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.
42 The righteous shall see it, and rejoice; but all wickedness shall stop her mouth.
Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját.
43 Whoever is wise, let him observe these things, and let [all] understand the kindness of the Lord.
A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
