< Numbers 12 >

1 And Miriam and Aaron spoke against Moses, on account of the Ethiopian woman whom he had married; for an Ethiopian woman had he married.
És beszélt Mirjám és Áron Mózes ellen, a kusita asszony miatt, akit elvett; mert kusita asszonyt vett el.
2 And they said, Hath then only with Moses the Lord spoken? hath he not also spoken with us? And the Lord heard it.
És mondták: Vajon csak Mózessel beszélt-e az Örökkévaló, vajon nem beszélt-e velünk is? És az Örökkévaló meghallotta.
3 (But the man Moses was very meek, more so than any man who was upon the face of the earth.)
A férfiú Mózes pedig szerényebb volt mind az embereknél, kik a föld színén vannak.
4 And the Lord said suddenly unto Moses, and unto Aaron, and unto Miriam, Go out ye three unto the tabernacle of the congregation; and these three went out.
És mondta az Örökkévaló hirtelen Mózesnek, Áronnak és Mirjámnak: Menjetek ki ti hárman a gyülekezés sátorába; és kimentek mindhárman.
5 And the Lord came down in a pillar of cloud, and stood at the door of the tabernacle; and he called Aaron and Miriam, and both of them went out.
És leszállt az Örökkévaló felhőoszlopban és megállt a sátor bejáratánál, szólította Áront és Mirjámot, és kimentek ketten.
6 And he said, Hear now my words: If there be a prophet of your kind, I, the Lord, do make myself known unto him in a vision, in a dream do I speak with him.
És mondta: Halljátok csak szavaimat! Ha lesz prófétátok, én az Örökkévaló, látomásban fogok neki megjelenni, álomban fogok vele beszélni.
7 Not so is my servant Moses, in all my house is he faithful.
Nem így az én szolgám, Mózes; egész házamban meghitt ő.
8 Mouth to mouth do I speak with him, even evidently, and not in dark speeches; and the similitude of the Lord doth he behold: wherefore then were ye not afraid to speak against my servant, against Moses?
Színről-színre beszélek vele, világosan és nem rejtélyekben, az Örökkévaló jelenését látja ő. Miért nem féltelek, hát beszélni szolgám, Mózes ellen?
9 And the anger of the Lord was kindled against them, and he went away.
És felgerjedt az Örökkévaló haragja ellenük és elment.
10 And the cloud departed from off the tabernacle; and, behold, Miriam became leprous, [white] as snow; and Aaron turned toward Miriam, and, behold, she was leprous.
A felhő pedig eltávozott a sátor felől és íme Mirjám poklos, olyan mint a hó; odafordult Áron Mirjámhoz és íme, poklos volt.
11 Then said Aaron unto Moses, Alas, my Lord, do not, I beseech thee, account to us as sin that wherein we have done foolishly, and wherein we have sinned.
És mondta Áron Mózesnek: Kérlek, uram ne ródd fel nekünk vétkeinket, amit oktalanul cselekedtünk és amit vétkeztünk!
12 Let her not be as a dead-born child, of which half the flesh is consumed, when it cometh out of its mother's womb.
Ne legyen kérlek olyan, mint a halott, mely midőn kijön anyja méhéből, már elenyészett fele húsa.
13 And Moses cried unto the Lord, saying, O God! do thou heal her, I beseech thee.
És Mózes kiáltott az Örökkévalóhoz, mondván: Isten, kérlek, ó gyógyítsd meg őt!
14 And the Lord said unto Moses, If her father had spit in her face, would she not be ashamed seven days? let her be shut up seven days outside of the camp, and after that let her be brought in again.
És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Ha az atyja köpött volna az arcába, nem-e szégyenlené magát hét napig? Zárassék el hét napra a táboron kívül, és azután vétessék föl.
15 And Miriam was shut up outside of the camp seven days; and the people did not set forward till Miriam was brought in again.
És elzáratott Mirjám a táboron kívül hét napra, a nép pedig nem indult el, míg nem fölvették Mirjámot.
16 And afterward the people removed from Chazeroth, and encamped in the wilderness of Paran.
Azután elindult a nép Chácéroszból és táborozott Poron pusztájában.

< Numbers 12 >