Nahum 2
1 The destroyer is come up against thee to enclose [thee] with works of siege: look out on the way, make thy loins strong, strengthen [thyself] greatly with power.
Felvonult ellenedbe a falbontó, ostrommal ostromolnak: lesd az utat, erősítsd a derekat, szedd össze erődet nagyon! -
2 For the Lord bringeth back again the excellency of Jacob, as also the excellency of Israel; for the plunderers have plundered them, and have wasted branches of their vines.
Mert helyreállítja az Örökkévaló Jákób büszkeségét, valamint Izraél büszkeségét; mert üresre szedték szedegetők, és venyigéiket megrontották. -
3 The shields of his mighty men are made red, the valiant men are [clothed] in scarlet: with the fire of the steel the chariots [glitter] on the day when he prepareth himself [for battle], and the spears are shaken.
Hőseinek paizsa vörös, vitézei karmazsinba öltözöttek; tűzben villognak a szekerek, a mely napon elkészítik, s a czipruslándzsák megrázatnak.
4 In the streets the chariots rush madly along, they rattle through the public places: their appearance is like torches, they run along like the lightnings.
Az utczákon tombolnak, a szekerek vágtatnak a piaczokon; látszatuk mint a fáklyáké, mint a villámok úgy futkosnak.
5 He will summon his valiant men, they shall stumble in their walk: they hasten to her walls, and the covering for defence is prepared.
Gondol hatalmasaira: megbotlanak menésükben, sietnek a falra, el van készítve a fedező.
6 The gates of the rivers are opened, and the palace is dissolved.
A folyamok zsilipjei fölnyittattak és a palota csügged.
7 And the queen is carried away into exile stripped of her attire, and her maids moan as with the voice of doves, striking their hand upon their breast.
Huczczáb pedig megmeztelenítve elhurczoltatott, és szolgálói búgnak a milyen a galambok hangja, verdesik mellüket.
8 And Nineveh was like a pool of water from the days that she existed: yet now they flee. “Stand, stand,” [shall they cry, ] but none shall look back.
S Ninivé olyan, mint a vizes tó – ősnapjaitól fogva – de ők futamodnak: álljatok meg, álljatok! De nincs, ki visszafordulna.
9 Plunder silver, plunder gold; for without end are the treasures, there is an abundance of all precious vessels.
Prédáljatok ezüstöt, prédáljatok aranyat! Nincs vége a készletnek. Mily gazdagság mindenféle drága edényből!
10 She is void, and emptied out, and wasted; and the heart melteth, and the knees totter, and trembling is in all loins, and the faces of them all are covered with blackness.
Üresség, üresültség és elpusztultság! Szétfolyt szív, térdek megingása, reszketés minden derékban, és mindnyájok arcza bevonta a. fényét.
11 Where is [now] the dwelling of the lions, and what was the feeding-place of the young lions, where the lion, the lioness, and the lion's whelp walked, and none made them afraid?
Hol van az oroszlánok tanyája, s a mi legelője volt a fiatal oroszlánoknak, ahová hím oroszlán, nőstény oroszlán járt, oroszlánnak kölyke és nem volt ki felriasztja.
12 The lion tore in pieces [prey] enough for his whelps, and strangled for his lionesses, and filled with prey his holes, and his dens with what he had torn.
Hím oroszlán ragadozik kölykei számára, és fojtogat nőstényeiért; megtöltötte ragadozással odvait és tanyáit ragadmánnyal.
13 Behold, I will be against thee, saith the Lord of hosts, and I will burn into smoke thy chariots, and thy young lions shall the sword devour: and I will cut off from the earth thy preying, and no more shall be heard the voice of thy messengers.
Íme, én ellened fordulok, úgymond az Örökkévaló, a seregek Ura, és felgyújtom füstben szekereit, s fiatal oroszlánaidat megemészti a kard; kiirtom a földről ragadozásodat, és nem hallatszik többé követednek hangja.
