Job 40
1 And the Lord addressed Job, and said,
És felelt az Örökkévaló Jóbnak és mondta:
2 Will he that contendeth with the Almighty yet find fault? him that reproveth God answer this.
Pörölni mer-e a Mindenhatóval a gáncsoló? Istennek a feddője feleljen rá!
3 Then answered Job the Lord, and said,
S felelt Jób az Örökkévalónak és mondta:
4 Behold, I am too vile: what shall I answer thee? my hand do I place on my mouth.
Lám, csekély vagyok, mit válaszoljak neked? Szájamra tettem kezemet;
5 Once have I spoken; but I will not answer: yea, twice; but I will not repeat it again.
egyet szóltam – nem felelhetek, kettőt, de nem teszem többé.
6 Then answered the Lord unto Job out of the storm-wind, and said,
S felelt az Örökkévaló Jóbnak a viharból és mondta:
7 Do but gird up like a mighty man thy loins: I will ask thee, and do thou inform me.
Övezd csak fel férfiként ágyékidat, hadd kérdelek s te tudasd velem.
8 Wilt thou indeed annul my decree? wilt thou condemn me, in order that thou mayest appear righteous?
Vajon ítéletemet bontod-e meg, kárhoztatsz engem, hogy neked legyen igazad?
9 But if thou hast an arm like God, or if thou canst thunder loudly like him:
Hát van-e karod olyan mint Istené, és olyan hanggal. dörögsz-e mint ő?
10 Then do deck thyself with excellence and greatness, and clothe thyself in majesty and glory.
Ékesítsd csak magadat büszkeséggel és fenséggel, dicsőséget és díszt ölts fel!
11 Scatter abroad the ragings of thy wrath, and look on every proud one, and humble him.
Szórd szét haragod kitöréseit, s láss minden büszkét és alacsonyítsd le;
12 Look on every proud one, and bend him low; and tread down the wicked in their place.
láss minden büszkét és alázd meg és zúzd össze a gonoszokat a maguk helyén;
13 Hide them in the dust altogether: bind up their faces in concealment.
rejtsd el őket a porba egyaránt, kötözd le arczukat a rejtekbe:
14 Then will I also myself praise thee, when thy own right hand hath helped thee.
akkor én is magasztallak téged, hogy tenjobbod segít neked.
15 Only behold Behemoth, which I made near thee: grass he eateth like the ox.
Íme csak a víziló, melyet alkottam, mint tégedet: füvet eszik mint a marha.
16 Only see, [how great] is his strength in his loins, and his force, in the muscles of his belly.
Íme csak, derekában van az ereje, és hatalma hasának izmaiban.
17 He stretcheth out his tail like a cedar: the sinews of his loins are closely wrapped together.
Mereszti farkát, akár a czédrus, czombjainak inai összefonódnak.
18 His bones are like pipes of brass: his frame is like bars of iron.
Csontjai érczcsatornák, tagjai akár a vasdorong.
19 He is the first in rank of the works of God: he that made him can alone bring his sword near unto him.
Ő Isten útjainak eleje, a ki alkotta, oda nyújtotta kardját
20 But truly the mountains bear for him his food, and all the beasts of the field play there.
Mert takarmányt a hegyek teremnek neki, s a mező minden vadja játszadozik ott.
21 Under shady trees he lieth down, in the covert of the reeds, and swamp.
Lótuscserjék alatt fekszik, nádnak és mocsárnak rejtekében.
22 Shady trees cover him as his shadow: willows of the brook encompass him about.
Befödik őt árnyékául lótus-cserjék, a patak fűzei körülveszik őt.
23 Behold, a river sweepeth violently along, but he hasteneth not away: he remaineth quiet, though a Jordan rusheth up to his mouth.
Ha folyam szorongatja, nem ijed meg, bizakodik, midőn egy Jordán tör szájába.
24 Can one catch him before his eyes? pierce his nose by means of snares?—
Szemei láttára megfoghatni-e őt, tőrökkel átlyukasztva az orrát?
