Genesis 15
1 After these things the word of the Lord came unto Abram in a vision, saying, Fear not Abram; I am thy shield, thy reward shall be exceedingly great.
E dolgok után lőn az Úr beszéde Ábrámhoz látomásban, mondván: Ne félj Ábrám: én paizsod vagyok tenéked, a te jutalmad felette igen bőséges.
2 And Abram said, Lord God, what wilt thou give me, seeing I go childless, and the steward of my house is Eliezer of Damascus?
És monda Ábrám: Uram Isten, mit adnál énnékem, holott én magzatok nélkűl járok, és az, a kire az én házam száll, a Damaskusbeli Eliézer?
3 And Abram said, Behold to me thou hast given no seed; and lo, one born in my house will be my heir.
És monda Ábrám: Ímé énnékem nem adtál magot, és ímé az én házam szolgaszülöttje lesz az én örökösöm.
4 And behold, the word of the Lord came unto him, saying, This one shall not be thy heir; but he that shall come forth out of thy own bowels shall be thy heir.
És ímé szóla az Úr ő hozzá, mondván: Nem ez lesz a te örökösöd: hanem a ki a te ágyékodból származik, az lesz a te örökösöd.
5 And he brought him forth abroad, and said, Look now toward the heaven, and count the stars, if thou be able to count them; and he said unto him, So shall thy seed be.
És kivivé őt, és monda: Tekints fel az égre, és számláld meg a csillagokat, ha azokat megszámlálhatod; – és monda nékie: Így lészen a te magod.
6 And he believed in the Lord; and he accounted it to him for righteousness.
És hitt az Úrnak és tulajdoníttaték az őnéki igazságul.
7 And he said unto him, I am the Lord that brought thee out of Ur of the Chaldees, to give unto thee this land, to inherit it.
És monda néki: Én vagyok az Úr, ki téged kihoztalak Úr-Kaszdimból, hogy néked adjam e földet, örökségedűl.
8 And he said, Lord God, whereby shall I know that I shall inherit it?
És monda: Uram Isten, miről tudhatom meg, hogy öröklöm azt?
9 And he said unto him, Take me a heifer of three years old, and a she-goat of three years old, and a ram of three years old, and a turtle-dove, and a young pigeon.
És felele néki: Hozz nékem egy három esztendős üszőt, egy három esztendős kecskét, és egy három esztendős kost, egy gerliczét és egy galambfiat.
10 And he took unto him all these, and divided them in the midst, and laid each piece one opposite the other; but the birds he did not divide.
Elhozá azért mind ezeket, és kétfelé hasítá azokat, és mindeniknek fele részét a másik fele része átellenébe helyezteté; de a madarakat nem hasította vala kétfelé.
11 And the birds of prey came down upon the carcasses; but Abram drove them away.
És ragadozó madarak szállának e húsdarabokra, de Ábrám elűzi vala azokat.
12 And when the sun was about going down, a deep sleep fell upon Abram; and lo, a horror, dark and great, fell upon him.
És lőn naplementekor, mély álom lepé meg Ábrámot, és ímé rémülés és nagy setétség szálla ő reá.
13 And he said unto Abram, Know of a surety that thy seed shall be a stranger in a land which is not theirs, and they will make them serve, and they will afflict them four hundred years.
És monda az Úr Ábrámnak: Tudván tudjad, hogy a te magod jövevény lesz a földön, mely nem övé, és szolgálatra szorítják, és nyomorgatják őket négyszáz esztendeig.
14 And also that nation whom they shall serve, will I judge; and afterward shall they go out with great substance.
De azt a népet, melyet szolgálnak, szintén megítélem én, és annakutánna kijőnek nagy gazdagsággal.
15 But thou shalt come to thy fathers in peace; thou shalt be buried in a good old age.
Te pedig elmégy a te atyáidhoz békességgel, eltemettetel jó vénségben.
16 Yet the fourth generation shall come hither again; for the iniquity of the Emorites will not be full until then.
Csak a negyedik nemzedék tér meg ide; mert az Emoreusok gonoszsága még nem tölt be.
17 And it came to pass, when the sun had gone down, and it was dark, that behold a smoking furnace, and a burning flame, which passed between those pieces.
És mikor a nap leméne és setétség lőn, ímé egy füstölgő kemencze, és tüzes fáklya, mely általmegyen vala a húsdarabok között.
18 On the same day the Lord made a covenant with Abram, saying, Unto thy seed have I given this land, from the river of Egypt unto the great river, the river Euphrates;
E napon kötött az Úr szövetséget Ábrámmal, mondván: A te magodnak adom ezt a földet Égyiptomnak folyóvizétől fogva, a nagy folyóig, az Eufrátes folyóvízig.
19 The Kenites, and the Kenizzites, and the Kadmonites,
A Keneusokat, Kenizeusokat, és a Kadmoneusokat.
20 And the Hittites, and the Perizzites, and the Rephaim,
A Hittheusokat, Perizeusokat, és a Refeusokat.
21 And the Emorites, and the Canaanites, and the Girgashites, and the Jebusites.
Az Emoreusokat, Kananeusokat, Girgazeusokat, és a Jebuzeusokat.
