Ecclesiastes 10
1 Dead flies cause the precious oil of the apothecary to become stinking and foaming; so doth a little folly him that is valued for wisdom and honor.
Halált hozó légy büzhödtté, erjedővé teszi a kenőcskeverőnek olaját; nyomósabb bölcseségnél, dicsőségnél egy kevés balgaság.
2 The heart of a wise man is at his right hand; but the heart of a fool is at his left.
A bölcsnek szive jobbja felől van, és a balgának szíve balja felől.
3 Yea also, on whatever way the fool walketh, doth he lack proper sense, and he saith to all that he is a fool.
Az úton is, a midőn a balgatag jár, hiányzik a szíve, és mindenkinek azt mondja, hogy balgatag ő.
4 If the spirit of the ruler rise up against thee, leave not thy place; for submissiveness causeth great offences to be avoided.
Ha az uralkodónak indulata fölgerjed ellened, helyedet el ne hagyd, mert a szelídség nagy vétségeket enyhít.
5 There is an evil which I have seen under the sun, like an error which proceedeth from the ruler:
Van egy baj, melyet láttam a nap alatt, – mint egy tévedés, mely a hatalmastól ered:
6 Folly is set in great high places, and the rich sit in lowness.
a balgaság nagy magasságba helyeztetett, míg a gazdagok alacsonyságban ülnek.
7 I have seen servants on horses, and princes walking like servants upon the ground.—
Szolgákat láttam lovakon, míg vezérek a földön jártak, miként szolgák.
8 He that diggeth a pit will fall into it; and him who breaketh down a fence—a serpent will bite him.
A ki vermet ás, belé esik; s a ki falat áttör, azt kígyó marja meg.
9 Whoso removeth stones will be hurt through them; and he that cleaveth wood will be endangered thereby.
A ki köveket szakít ki, megsérül általuk, a ki fát hasogat, veszélyeztetik általa.
10 If the iron be blunt, and man do not whet the edge, then must he exert more strength; but the advantage of making it properly sharp is wisdom.
Ha megtompult a vas s ő nem köszörülte meg az élét, akkor meg kell feszíteni az erőt, s ügyes eljárás nyereségét a bölcseség adja.
11 If the serpent do bite because no one uttered a charm, then hath the man that can use his tongue [in charming] no preference.—
Ha mar a kígyó, nem lévén igézés, akkor nincsen nyeresége a nyelv emberének.
12 The words of a wise man's mouth [bring] grace; but the lips of a fool will destroy himself.
A bölcs szájának szavai csupa kellem, de a balgának ajkai megrontják őt;
13 The beginning of the words of his mouth is foolishness; and the last that cometh out of his mouth is evil-bringing madness.
szája szavainak kezdete balgaság, szájának vége pedig gonosz eszelősség.
14 The fool also multiplieth words; [but] a man cannot know what is to be; and what is to be after him, who can tell him?
S a balgatag szaporítja a szókat; nem tudja az ember azt, a mi lesz, és ahogy lesz ő utána, ki mondhatja meg neki?
15 The toil of the foolish will weary every one of them, because he knoweth not how to go to the city.—
A balgának fáradsága kifárasztja őt, a ki nem tud a városba menni.
16 Woe to thee, O land, when thy king is lowminded, and when thy princes eat in the morning!
Jaj neked ország, te melynek királya gyermek, míg vezéreid reggel étkeznek!
17 Happy art thou, O land, when thy king is noble-spirited, and thy princes eat in proper time, for strengthening, and not for gluttony!—
Boldog vagy ország, te melynek királya nemesek fia, míg vezéreid a maga idején étkeznek – erőben és nem ivásban.
18 Through slothful hands the rafters will sink; and through idleness of the hands the house will become leaky.
Renyheség folytán sülyed a gerendázat és a kezek tunyasága folytán csepeg a ház.
19 For gay pleasure they prepare a feast, and wine is to make the living joyful; but money procureth all things.
Vígságra készítenek lakomát és a bor megörvendezteti az életet; a pénz módot ad mindenre.
20 Even in thy thought thou must not curse a king; and in thy bed-chambers do not curse the rich; for a bird of the air can carry the sound, and that which hath wings can tell the word.
Még gondolatodban se átkozd a királyt és hálóazobáidban se átkozd a gazdagot; mert az ég madara elviszi a hangot és a szárnyas tudtúl adja a szót.
