Amos 4
1 Hear this word, O ye cows of Bashan, that are on the mount of Samaria, who oppress the poor, who crush the needy, who say to their lords, Bring, and let us drink.
Halljátok ezt az igét, Básán tehenei, a kik Sómrón hegyén vannak; a kik fosztogatják a szegényeket, a kik elnyomják a szűkölködőket, a kik azt mondják uruknak: hozzál, hogy igyunk!
2 Sworn hath the Lord Eternal by his holiness, that, lo, days are coming over you, when men will carry you away with hooks, and your posterity with fishhooks.
Megesküdött az Úr az Örökkévaló az ő szentségére, hogy íme napok jönnek rátok, és elvisznek benneteket horgokkal, s ivadéktokat halászkampókkal.
3 And through breaches in the wall shall ye go out, every one through that before her: and ye shall cast off your proud greatness, saith the Lord.
És réseken fogtok kimenni, mindegyik maga előtt, és elfogtok dobatni Hermónba, úgymond az Örökkévaló.
4 Go then to Beth-el, and transgress; to Gilgal, [and] multiply transgression; and bring in the morning your sacrifices, after three days your tithes:
Jöjjetek el Bét-Élbe – és vétkezzetek, Gilgálba, sokat vétkezzetek; s hozzátok reggelenként vágóáldozataitokat, három naponként tizedeiteket.
5 And burn of leaven a sacrifice of thanksgiving, and proclaim and publish freewill-offerings; for so do you love [to do], O ye children of Israel, saith the Lord Eternal.
Füstölögtessetek kovászosból hálaáldozatot, és hirdessetek, hallassatok felajánlásokat, mert így szeretitek, Izraél fiai, úgymond az Úr, az Örökkévaló.
6 But, I also had indeed given you cleanness of teeth in all your cities, and want of bread in all your places: and yet have ye not returned unto me, saith the Lord.
De én is adtam nektek fogak tisztaságát mind a ti városaitokban, meg kenyér-hiányát mind a ti helyeitekben; s nem tértetek meg hozzám úgymond az Örökkévaló.
7 And I also had indeed withholden from you the rain, when it was yet three months to the harvest; and I caused it to rain upon one city, and upon another city I caused it not to rain; one piece of land was rained upon, and another piece whereupon it rained not became dried up;
És én is megvontam tőletek az esőt, midőn már csak három hónap volt az aratásig esőt hullatok az egyik városra, de a másik városra nem hullatok esőt, az egyik telek kap esőt, a telek pedig melyre nem jut eső, elszárad;
8 And two or three cities wandered unto one city, to drink water; but they were not satisfied: and yet have ye not returned unto me, saith the Lord.
és bolyong két-három város egy város felé, hogy vizet igyanak, de nem laknak jól – és nem tértetek meg hozzám, úgymond az Örökkévaló.
9 I had smitten you with blasting and mildew; the multitude of your gardens and your vineyards and your fig-trees and your olive-trees did the caterpillar devour: and yet have ye not returned unto me, saith the Lord.
Vertelek Benneteket üszöggel, meg ragyával, azt a sok kerteteket és szőllőteket, fügefáitokat és olajfáitokat fölemészti a sáska – és nem tértetek meg hozzám, úgymond az Örökkévaló.
10 I had sent out against you the pestilence after the manner of Egypt; I slew your young men with the sword, together with your captive horses; and I had caused the stench of your camps to ascend even into your nostrils; and yet ye have not returned unto me, saith the Lord.
Bocsátottam reátok dögvészt Egyiptom módjára, megöltem karddal ifjaitokat, a mellett hogy fogva vitték el lovaitokat, hogy fölszállott táborotoknak bűze fel az orrotokba – és nem tértetek meg hozzám, úgymond az Örökkévaló.
11 I had produced an overthrow among you, like the overthrow by God of Sodom and Gomorrah, and ye became like a fire-brand snatched out of the burning: and yet have ye not returned unto me, saith the Lord.
Földúlást végeztem köztetek, mint mikor földúlta Isten Szodomát és Amórát és olyanok lettetek, mint az égésből kimentett üszög – és nem tértetek meg hozzám, úgymond az Örökkévaló.
12 Therefore thus will I do unto thee, O Israel: because then I will do this unto thee, prepare to meet thy God, O Israel.
Azért így teszek majd veled, Izraél! Annak okáért, hogy ezt teszem majd veled, készülj Istened elejébe, Izraél!
13 For, lo, he that formeth the mountains, and createth the wind, and declareth unto man what is his thought, that maketh the morning-dawn [and] darkness, and treadeth upon the high places of the earth, — The Lord, the God of hosts, is his name.
Mert íme, aki a hegyek alkotója, a szél teremtője, megjelenti az embernek, mi a gondolata, hajnallá teszi a homályt és lépdel a földnek magaslatain: Örökkévaló, a seregeknek Istene az ő neve!
