Psalms 69
1 For the end, [a Psalm] of David, for alternate [strains]. Save me, O God; for the waters have come in to my soul.
A karmesternek. Liliomok szerint. Dávidtól. Segíts engem Isten, mert lélekig hatoltak a vizek.
2 I am stuck fast in deep mire, and there is no standing: I am come in to the depths of the sea, and a storm has overwhelmed me.
Belesülyedtem a mélység iszapjába, s nincs megállhatás; bejutottam vizek mélyeibe és áradat sodort el engem.
3 I am weary [of] crying, my throat has become hoarse; mine eyes have failed by my waiting on my God.
Elfáradtam kiáltásomban, kihevült a torkom, elepedtek szemeim, várván Istenemre.
4 They that hate me without a cause are more than the hairs of my head: my enemies that persecute me unrighteously are strengthened: then I restored that which I took not away.
Többen vannak fejem haj szálainál, kik ok nélkül gyülölöim, számosak a megsemmisítőim, kik hazugul ellenségeim; a mit el nem raboltam, azt kell megtérítenem.
5 O God, you know my foolishness; and my transgressions are not hidden from you.
Isten, te ismered oktalanságomat, és bűneim előtted nincsenek eltitkolva.
6 Let not them that wait on you, O Lord of hosts, be ashamed on my account: let not them that seek you, be ashamed on my account, O God of Israel.
Ne szégyenűljenek meg általam a téged remélők, Uram, Örökkévaló, seregek ura; ne piruljanak el általam a téged keresők, Izraél Istene.
7 For I have suffered reproach for your sake; shame has covered my face.
Mert éretted viseltem gyalázatot, boritotta szégyen arczomat;
8 I became strange to my brethren, and a stranger to my mother's children.
elidegenítve lettem testvéreimnek, isméretlenné anyám fiainak.
9 For the zeal of your house has eaten me up; and the reproaches of them that reproached you are fallen upon me.
Mert a házadért való buzgólkodás megemésztett engem, és gyalázóid gyalázásai én reám estek.
10 And I bowed down my soul with fasting, and that was made my reproach.
Bőjtben sírtam lelkemből, gyalázássá lett nekem;
11 And I put on sackcloth for my covering; and I became a proverb to them.
öltözetemmé zsákot tettem: lettem nekik példabeszéddé.
12 They that sit in the gate talked against me, and they that drank wine sang against me.
Szólnak rólam a kapuban ülők és a borivóknak danái.
13 But I [will cry] to you, O Lord, in my prayer; O God, it is a propitious time: in the multitude of your mercy hear me, in the truth of your salvation.
De én – hozzád van az imádságom, Örökkévaló, a kegy idején; Isten, nagy szeretetedben hallgass meg engem üdvöd igazságával.
14 Save me from the mire, that I stick not [in it]: let me be delivered from them that hate me, and from the deep waters.
Ments ki engem a sárból, s ne engedj elsülyednem; hadd menekülök meg gyűlölőimtől s vizek mélyeiből.
15 Let not the waterflood drown me, nor let the deep swallow me up; neither let the well shut its mouth upon me.
Ne sodorjon el a viz áradata s ne nyeljen el a mélység, s ne zárja rám száját a verem.
16 Hear me, O Lord; for your mercy is good: according to the multitude of your compassions look upon me.
Hallgass meg, Örökkévaló, mert jó a szereteted, nagy irgalmad szerint fordulj hozzám.
17 And turn not away your face from your servant; for I am afflicted: hear me speedily.
S ne rejtsd el arczodat szolgádtól; mert megszorultam, gyorsan hallgass meg.
18 Draw near to my soul and redeem it: deliver me because of mine enemies.
Közeledj lelkemhez, váltsd meg azt, ellenségeim okából válts ki engem.
19 For you know my reproach, and my shame, and my confusion; all that afflict me are before you.
Te ismered gyalázatomat, szégyenemet és pirulásomat; előtted vannak mind a szorongatóim.
20 My soul has waited for reproach and misery; and I waited for one to grieve with me, but there was none; and for one to comfort me, but I found none.
Gyalázat törte meg szívemet és sínylődtem; reméltem megszánást, de nincs, vigasztalókat, de nem találtam.
21 They gave [me] also gall for my food, and made me drink vinegar for my thirst.
Étkemül adtak mérget és szomjamra itattak velem eczetet.
22 Let their table before them be for a snare, and for a recompense, and for a stumbling block.
Legyen asztaluk előttük tőrré és a bátorságosaknak csapdává.
23 Let their eyes be darkened that they should not see; and bow down their back continually.
Sötétűljenek el szemeik, hogy ne lássanak, és derekukat mindig tántorogtasd meg.
24 Pour out your wrath upon them, and let the fury of your anger take hold on them.
Öntsd ki rájuk haragvásodat, és föllobbant haragod érje utól őket.
25 Let their habitation be made desolate; and let there be no inhabitant in their tents:
Legyen tanyájuk elpusztult, sátraikban ne legyen lakó.
26 Because they persecuted him whom you have struck; and they have added to the grief of my wounds.
Mert a kiket te megvertél, üldözték, és megöltjeid fájdalmáról beszélnek.
27 Add iniquity to their iniquity; and let them not come into your righteousness.
Tégy bűnt a bűnükre s ne jussanak be igazságodba.
28 Let them be blotted out of the book of the living, and let them not be written with the righteous.
Törültessenek ki az élők könyvéből és igazakkal együtt be ne irassanak.
29 I am poor and sorrowful; but the salvation of your countenance has helped me.
Én pedig szegény és szenvedő vagyok; segítséged, oh Isten, ótalmazzon engem.
30 I will praise the name of my God with a song, I will magnify him with praise;
Hadd dicsérem Isten nevét énekkel és nagynak mondom őt hálaszóval,
31 and [this] shall please God more than a young calf having horns and hoofs.
az jobban tetszik az Örökkévalónak ökörnél, szarvas-patás tuloknál.
32 Let the poor see and rejoice; seek the Lord diligently, and you shall live.
Látták az alázatosak, örülnek; Istent keresők ti, éledjen föl szívetek!
33 For the Lord hears the poor, and does not set at nothing his fettered ones.
Mert hallgat a szűkölködőkre az Örökkévaló, s az ő foglyait nem vetette meg.
34 Let the heavens and the earth raise him, the sea, and all things moving in them.
Dicsérjék őt ég és föld, tengerek s mind a mi mozog bennök:
35 For God will save Sion, and the cities of Judea shall be built; and [men] shall dwell there, and inherit it.
mert Isten megsegíti Cziónt s fölépíti Jehúda városait, hogy lakjanak ott. és birtokba vegyél;
36 And the seed of his servants shall possess it, and they that love his name shall dwell therein.
és szolgáinak magzata örökli azt, a kik nevét szeretik, lakoznak benne.
