Psalms 109
1 For the end, a Psalm of David. For the end, a Psalm of David. O God, pass not over my praise in silence;
A karmesternek. Dávidtól zsoltár. Dicséretem Istene, ne hallgass!
2 for the mouth of the sinner and the mouth of the crafty [man] have been opened against me: they have spoken against me with a crafty tongue.
Mert gonosznak száját és csalfaságnak száját nyitották rám, beszéltek velem hazug nyelvvel.
3 And they have compassed me with words of hatred; and fought against me without a cause.
És gyülölet szavaival környékeztek, és harczoltak ellenem ok nélkül.
4 Instead of loving me, they falsely accused me: but I continued to pray.
Szeretetemért vádolnak engem, holott én csnpa imádság vagyok.
5 And they rewarded me evil for good, and hatred for my love.
Tettek velem rosszat jóért, s gyűlöletetszeretetemért.
6 Set you a sinner against him; and let the devil stand at his right hand.
Rendelj föléje gonoszt, és vádló álljon jobbjánál!
7 When he is judged, let him go forth condemned: and let his prayer become sin.
Mikor megitélték, kerüljön ki bűnösnek és imája váljék vétekké!
8 Let his days be few: and let another take his office of overseer.
Legyenek napjai kevesek, a mi neki szánva volt, más vegye el!
9 Let his children be orphans, and his wife a widow.
Legyenek gyermekei árvák, és felesége özvegy!
10 Let his children wander without a dwelling-place, and beg: let them be cast out of their habitations.
S bujdosva bujdossanak el gyerrnekei, kéregessenek és kolduljanak, el a romjaiktól!
11 Let [his] creditor exact all that belongs to him: and let strangers spoil his labors.
Tőrbe ejtse hitelező mindazt a mi az övé, és idegenek prédálják el szerzeményét.
12 Let him have no helper; neither let there be any one to have compassion on his fatherless children.
Ne legyen neki, ki tartósan mível szeretetet s ne legyen árváinak, ki rajtuk könyörül!
13 Let his children be [given up] to utter destruction: in one generation let his name be blotted out.
Legyenek utódai kiirtásra, a másik nemzedékben törültessék el nevök!
14 Let the iniquity of his fathers be remembered before the Lord; and let not the sin of his mother be blotted out.
Emlékezésre legyen őseinek bűne az Örökkévalónál, es anyjának vétke el ne törültessék!
15 Let them be before the Lord continually; and let their memorial be blotted out from the earth.
Legyenek mindig előtte az Örökkévalónak, s irtsa ki az országból emléküket!
16 Because he remembered not to show mercy, but persecuted the needy and poor man, and [that] to kill him that was pricked in the heart.
Mivelhogy nem gondolt arra, hogy szeretetet míveljen s üldözött szegény és szükölködő embert s levert szívüt, hogy megölhesse.
17 He loved cursing also, and it shall come upon him; and he took not pleasure in blessing, so it shall be removed far from him.
Szerette az átkot, tehát rája jött, nem kedvelte az áldást, tehát eltávozott tőle.
18 Yes, he put on cursing as a garment, and it is come as water into his bowels, and as oil into his bones.
Felöltötte az átkot mint ruháját, tehát bement mint a víz a belsejébe, s mint az olaj csontjaiba.
19 Let it be to him as a garment which he puts on, and as a girdle with which he girds himself continually.
Legyen neki mint ruha, melybe burkolózik, és övül, melyet mindig felköt.
20 This is the dealing of the Lord with those who falsely accuse me, and of them that speak evil against my soul.
Ez munkabére vádlóimnak az Örökkévalótól, s azoké, kik rosszat beszélnek lelkem ellen!
21 But you, O Lord, Lord, deal [mercifully] with me, for your name's sake: for your mercy is good.
Te pedig Örökkévaló, én Uram, tégy velem neved kedvéért, mert jó a te kegyelmed, ments meg engemet!
22 Deliver me, for I am poor and needy; and my heart is troubled within me.
Mert szegény és szükölködő vagyok, és szívem megsebesült én bennem.
23 I am removed as a shadow in its going down: I am tossed up and down like locusts.
Mint árnyék, mikor megnyúlik, eltünedezem, elriasztattam mint a sáska.
24 My knees are weakened through fasting, and my flesh is changed by reason of [the lack of] oil.
Térdeim elgyengültek a bőjttől, és húsom elsoványodott, zsírtalan.
25 I became also a reproach to them: [when] they saw me they shook their heads.
És én gyalázásra lettem nekik; meglátnak, fejüket csóválják.
26 Help me, O Lord my God; and save me according to your mercy.
Védelmezz meg, Örökkévaló, én Istenem, segíts engem szereteted szerint!
27 And let them know that this is your hand; and [that] you, Lord, have wrought it.
Hadd tudják meg, hogy a te kezed ez, te, oh Örökkévaló, cselekedted!
28 Let them curse, but you shall bless: let them that rise up against me be ashamed, but let your servant rejoice.
Átkozzanak ők, te pedig áldasz; támadtak, de megszégyenültek, szolgád pedig örül.
29 Let those that falsely accuse me be clothed with shame, and let them cover themselves with their shame as with a mantle.
Öltsenek vádlóim gyalázatot, s burkolózzanak mint a köpenybe szégyenökbe!
30 I will give thanks to the Lord abundantly with my mouth; and in the midst of many I will praise him.
Magasztalom az Örökkévalót szájammal nagyon, és sokak közepette dicsérem őt;
31 For he stood on the right hand of the poor, to save [me] from them that persecute my soul.
mert ott áll jobbjánál a szükölködőnek, hogy megsegítse lelkének biráitól.
