< Leviticus 24 >
1 And the Lord spoke to Moses, saying,
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
2 Charge the children of Israel, and let them take for you pure olive oil beaten for the light, to burn a lamp continually,
Parancsold meg Izrael fiainak, hogy hozzanak neked tiszta, törött faolajat a világításra, hogy felgyújtsatok örökmécset.
3 outside the veil in the tabernacle of witness; and Aaron and his sons shall burn it from evening until morning before the Lord continually, a perpetual statute throughout your generations.
A bizonyságon levő kárpiton kívül, a gyülekezés sátorában rendezze el azt Áron estétől reggelig az Örökkévaló színe előtt, állandóan; örök törvény ez nemzedékeiteken át.
4 You shall burn the lamps on the pure lamp-stand before the Lord till the morrow.
A tiszta lámpán rendezze el a mécseket, az Örökkévaló színe előtt állandóan.
5 And you shall take fine flour, and make of it twelve loaves; each loaf shall be of two tenth parts.
És végy lánglisztet, süss abból tizenkét kalácsot; két tized legyen egy kalács.
6 And you shall put them [in] two rows, each row [containing] six loaves, on the pure table before the Lord.
És rakd azokat két rendbe, hatot egy rendbe, a tiszta asztalra, az Örökkévaló színe előtt.
7 And you shall put on [each] row pure frankincense and salt; and [these things] shall be for loaves for a memorial, set forth before the Lord.
Azután tégy a rendre tiszta tömjént és az legyen a kenyérnek illatrészül, tűzáldozat az Örökkévalónak.
8 On the sabbath-day they shall be set forth before the Lord continually before the children of Israel, for an everlasting covenant.
Minden szombat napján rendezze azt az Örökkévaló színe előtt, állandóan, Izrael fiai részéről örök szövetség ez.
9 And they shall be for Aaron and his sons, and they shall eat them in the holy place: for this is their most holy portion of the offerings made to the Lord, a perpetual statute.
Legyen pedig Ároné és fiaié, hogy egyék azt szent helyen, mert szentek szentje az Örökkévaló tűzáldozataiból, örök törvényes részül.
10 And there went forth a son of an Israelitish woman, and he was son of an Egyptian man among the sons of Israel; and they fought in the camp, the son of the Israelitish woman, and a man who was an Israelite.
Ekkor kiment egy izraelita nő fia, de ő egyiptomi férfiúnak fia volt Izrael fiai között, és civakodtak a táborban az izraelita nő fia és egy izraelita férfi.
11 And the son of the Israelitish woman named THE NAME and curse; and they brought him to Moses: and his mother's name was Salomith, daughter of Dabri of the tribe of Dan.
És kiejtette az izraelita nő a Nevet és káromolta; és elvitték őt -Mózeshez; – anyjának neve pedig Selómisz, Divri leánya, Dán törzséből –
12 And they put him in ward, to judge him by the command of the Lord.
és őrizet alá helyezték, hogy döntsön számukra az Örökkévaló igéje szerint.
13 And the Lord spoke to Moses, saying,
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
14 Bring forth him that cursed outside the camp, and all who heard shall lay their hands upon his head, and all the congregation shall stone him.
Vezesd ki a káromlót a táboron kívülre és tegyék rá mindazok, akik hallották, kezüket a fejére, és kövezze meg őt az egész község.
15 And speak to the sons of Israel, and you shall say to them, Whosoever shall curse God shall bear his sin.
Izrael fiaihoz pedig szólj, mondván: Bárki, aki káromolja Istenét, az viselje az ő vétkét;
16 And he that names the name of the Lord, let him die the death: let all the congregation of Israel stone him with stones; whether he be a stranger or a native, let him die for naming the name of the Lord.
aki pedig kiejti az Örökkévaló nevét, ölessék meg, kövezze meg őt az egész község; úgy az idegen, mint a bennszülött, ha kiejti a Nevet, ölessék meg.
17 And whoever shall strike a man and he die, let him die the death.
És ha valaki agyonüt bármely emberi lényt, ölessék meg.
18 And whoever shall strike a beast, and it shall die, let him render life for life.
És aki agyonüt állati lényt, fizesse azt meg, lelket lélekért.
19 And whoever shall inflict a blemish on his neighbor, as he has done to him, so shall it be done to himself in return;
És ha valaki sérülést ejt embertársán, amint ő tett, úgy tegyenek vele.
20 bruise for bruise, eye for eye, tooth for tooth: as any one may inflict a blemish on a man, so shall it be rendered to him.
Törést törésért, szemet szemért, fogat fogért; amint sérülést ejt az emberen, úgy ejtessék rajta.
21 Whosoever shall strike a man, and he shall die, let him die the death.
Aki agyonüt barmot, fizesse meg; és aki agyonüt embert, ölessék meg.
22 There shall be one judgment for the stranger and the native, for I [am] the Lord your God.
Egy törvény legyen számotokra, az idegen olyan legyen, mint a bennszülött, mert én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek.
23 And Moses spoke to the children of Israel, and they brought him that had cursed out of the camp, and stoned him with stones: and the children of Israel did as the Lord commanded Moses.
És szólt Mózes Izrael fiaihoz és kivezették a káromlót a táboron kívülre és megkövezték őt kővel; Izrael fiai pedig cselekedtek, amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek.