< Genesis 49 >

1 And Jacob called his sons, and said to them,
És szólítá Jákób az ő fiait, és monda: Gyűljetek egybe, hadd jelentsem meg néktek, a mi rátok következik a messze jövőben.
2 Assemble yourselves, that I may tell you what shall happen to you in the last days. Gather yourselves together, and hear me, sons of Jacob; hear Israel, hear your father.
Gyűljetek össze s hallgassatok Jákóbnak fiai! hallgassatok Izráelre, a ti atyátokra.
3 Ruben, you [are] my firstborn, you my strength, and the first of my children, hard to be endured, [hard and] self-willed.
Rúben, te elsőszülöttem, erőm, tehetségem zsengéje, első a méltóságban, első a hatalomban.
4 You were insolent like water, burst not forth with violence, for you went up to the bed of your father; then you defiled the couch, whereupon you went up.
Állhatatlan, mint a víz, nem leszesz első, mivel atyád ágyába léptél fel: akkor megfertőztetted! Nyoszolyámba lépett ő.
5 Symeon and Levi, brethren, accomplished the injustice of their cutting off.
Simeon és Lévi atyafiak, erőszak eszközei az ő fegyverök.
6 Let not my soul come into their counsel, and let not mine inward parts contend in their conspiracy, for in their wrath they killed men, and in their passion they houghed a bull.
Tanácsukban ne légyen részes lelkem, gyűlésükkel ne egyesűljön dicsőségem, mert haragjokban férfit öltek, s kedvök telve inát szegték az ökörnek.
7 Cursed be their wrath, for it was willful, and their anger, for it was cruel: I will divide them in Jacob, and scatter them in Israel.
Átkozott haragjok, mert erőszakos, és dühök, mivel kegyetlen; eloszlatom őket Jákóbban, és elszélesztem Izráelben.
8 Juda, your brethren have praised you, and your hands shall be on the back of your enemies; your father's sons shall do you reverence.
Júda! téged magasztalnak atyádfiai, kezed ellenségeidnek nyakán lesz s meghajolnak előtted atyáidnak fiai.
9 Juda is a lion's whelp: from the tender plant, my son, you are gone up, having couched you lie as a lion, and as a whelp; who shall stir him up?
Oroszlánkölyök Júda; zsákmányt ejtvén, felmentél, fiam! Lehevert, lenyúgodott, mint a hím oroszlán, és mint nőstény oroszlán; ki veri őt fel?
10 A ruler shall not fail from Juda, nor a prince from his loins, until there come the things stored up for him; and he is the expectation of nations.
Nem múlik el Júdától a fejedelmi bot, sem a vezéri pálcza térdei közűl; míg eljő Siló, és a népek néki engednek.
11 Binding his foal to the vine, and the foal of his ass to the branch [of it], he shall wash his robe in wine, and his garment in the blood of the grape.
Szőlőtőhöz köti szamarát, és nemes venyigéhez szamara vemhét, ruháját borban mossa, felöltőjét a szőlő vérében.
12 His eyes shall be more cheering than wine, and his teeth whiter than milk.
Bortól veresek szemei, tejtől fehérek fogai.
13 Zabulon shall dwell on the coast, and he [shall be] by a haven of ships, and shall extend to Sidon.
Zebulon a tenger partjáig lakozik, azaz a hajók kikötőjéig s határának széle Czídonig ér.
14 Issachar has desired that which is good; resting between the inheritances.
Izsakhár erős csontú szamár, a karámok közt heverész.
15 And having seen the resting place that it was good, and the land that it was fertile, he subjected his shoulder to labor, and became a husbandman.
S látja, hogy jó a nyugalom és hogy a föld mily kies: teher alá hajtja hátát, s robotoló szolgává lesz.
16 Dan shall judge his people, as one tribe too in Israel.
Dán ítéli az ő népét, mint Izráel akármelyik nemzetsége.
17 And let Dan be a serpent in the way, besetting the path, biting the heel of the horse (and the rider shall fall backward),
Dán kígyó lesz az úton, szarvaskígyó az ösvényen, mely a ló körmébe harap, hogy lovagja hanyatt esik.
18 waiting for the salvation of the Lord.
Szabadításodra várok Uram!
19 Gad, a plundering troop shall plunder him; but he shall plunder him, [pursuing him] closely.
Gád! had háborgatja; majd ő hág annak sarkába.
20 Aser, his bread [shall be] fat; and he shall yield dainties to princes.
Ásernek kenyere kövér, királyi csemegét szolgáltat.
21 Nephthalim is a spreading stem, bestowing beauty on its fruit.
Nafthali, gyorslábú szarvas, az ő beszéde kedves.
22 Joseph is a son increased; my dearly loved son is increased; my youngest son, turn to me.
Termékeny fa József, termő ág a forrás mellett, ágazata meghaladja a kőfalat.
23 Against whom men taking evil counsel reproached [him], and the archers pressed hard upon him.
Keserítik, lövöldözik és üldözik a nyilazók:
24 But their bow and arrows were mightily consumed, and the sinews of their arms were slackened by the hand of the mighty one of Jacob; thence is he that strengthened Israel from the God of your father;
De mereven marad kézíve, feszülten keze karjai, Jákób Hatalmasának kezétől, onnan, Izráel pásztorától, kősziklájától.
25 and my God helped you, and he blessed you with the blessing of heaven from above, and the blessing of the earth possessing all things, because of the blessing of the breasts and of the womb,
Atyád Istenétől, a ki segéljen; a mindenhatótól, a ki megáldjon, az ég áldásaival, onnan felülről, a mélység áldásaival, mely alant terül, az emlők és anyaméh áldásaival.
26 the blessings of your father and your mother—it has prevailed above the blessing of the lasting mountains, and beyond the blessings of the everlasting hills; they shall be upon the head of Joseph, and upon the head of the brothers of whom he took the lead.
Atyád áldásai meghaladják az ős hegyek áldásait, az örök halmok kiességeit. Szálljanak József fejére, a testvérek közűl kiválasztatottnak koponyájára.
27 Benjamin, as a ravening wolf, shall eat still in the morning, and at evening he gives food.
Benjámin ragadozó farkas: reggel ragadományt eszik, este pedig zsákmányt oszt.
28 All these [are] the twelve sons of Jacob; and their father spoke these words to them, and he blessed them; he blessed each of them according to his blessing.
Mind ezek Izráel nemzetségei, tizenketten, és ez az a mit mondott nékik az ő atyjok, mikor őket megáldá; mindeniket tulajdon áldásával áldá meg.
29 And he said to them, I am added to my people; you shall bury me with my fathers in the cave, which is in the field of Ephron the Chettite,
És parancsola nékik és monda: Én az én népemhez takaríttatom, temessetek engem az én atyáimhoz, ama barlangba, mely a Khitteus Efron mezején van.
30 in the double cave which is opposite Mambre, in the land of Chanaan, the cave which Abraam bought of Ephron the Chettite, for a possession of a sepulchre.
Abba a barlangba, mely Kanaán földén Mamré átellenében Makpelahnak mezején van, melyet megvett Ábrahám a mezővel együtt a Khitteus Efrontól, temetésre való örökségül.
31 There they buried Abraam and Sarrha his wife; there they buried Isaac, and Rebecca his wife; there they buried Lea;
Oda temették el Ábrahámot és Sárát az ő feleségét; oda temették Izsákot és Rebekát az ő feleségét; s oda temettem el Leát is.
32 in the portion of the field, and of the cave that was in it, [purchased] of the sons of Chet.
Szerzemény e mező és a barlang, mely abban van, a Khéth fiaitól.
33 And Jacob ceased giving charges to his sons; and having lifted up his feet on the bed, he died, and was gathered to his people.
És elvégezé Jákób a mit fiainak parancsolt és fölszedé lábait az ágyra, és kimúlék és az ő népéhez takaríttaték.

< Genesis 49 >