Jezekiel 3
1 And he said to me, Son of Man, eat this volume, and go and speak to the children of Israel.
És szólt hozzám: Ember fia, a mit találsz, azt edd meg; edd meg e tekercset és menj, beszélj Izraél házához.
2 So he opened my mouth, and caused me to eat the volume. And he said to me, Son of man,
Erre kinyitottam szájamat és enni adta nekem a tekercset.
3 your mouth shall eat, and your belly shall be filled with this volume that is given to you. So I ate it; and it was in my mouth as sweet as honey.
És szólt hozzám: Ember fia, hasadat etesd és beleidet töltsd meg a tekerccsel, melyet neked adok. Megettem és édességre szájamban olyan volt, mint a méz.
4 And he said to me, Son of man, go your way, and go in to the house of Israel, and speak my words to them.
És szólt hozzám: Ember fia, eredj, menj oda Izraél házához és beszélj szavaimmal hozzájuk.
5 For you are not sent to a people of hard speech, [but] to the house of Israel;
Mert nem homályos ajkuak és nehéz nyelvüek népéhez vagy küldve, de Izraél házához;
6 neither to many nations of other speech and other tongues, nor of harsh language, whose words you would not understand: although if I [had] sent you to such, they would have listened to you.
nem homályos ajkú és nehéz nyelvű sok néphez, amelyeknek beszédeit nem értenéd – bizony, ha hozzájuk küldenélek, ők hallgatnának reád
7 But the house of Israel will not be willing to listen to you; for they will not listen to me: for all the house of Israel are stubborn and hard-hearted.
– de Izraél háza nem akar majd reád hallgatni, mert nem akarnak reám hallgatni, mert Izraél egész háza – erős homlokuak és kemény szívüek ők.
8 And, behold, I have made your face strong against their faces, and I will strengthen your power against their power.
Íme erőssé tettem arczodat az ő arczukkal szemben és homlokodat erőssé az ő homlokukkal szemben.
9 And it shall be continually stronger than a rock: be not afraid of them, neither be dismayed at their faces, because it is a provoking house.
Gyémántképpen a sziklánál erősebbé tettem homlokodat ne félj tőlük és ne rettegj miattuk, mert engedetlenség háza ők.
10 And he said to me, Son of man, receive into your heart all the words that I have spoken to you, and hear [them] with your ears.
És szólt hozzám: Ember fia, mind a szavaimat, amelyeket szólni fogok hozzád, vedd be szívedbe és füleiddel halljad;
11 And go your way, go in to the captivity, to the children of your people, and you shall speak to them, and say to them, Thus says the Lord; whether they will hear, [or] whether they will forbear.
s eredj, menj oda a számkivetettséghez, néped fiaihoz és beszélj hozzájuk és mondd meg nekik: Így szól az Úr, az Örökkévaló – akár hallgatnak reá, akár vonakodnak.
12 Then the Spirit took me up, and I heard behind me the voice [as] of a great earthquake, [saying], Blessed [be] the glory of the Lord from his place.
Ekkor szellem vett föl engem és hallottam mögöttem nagy zajnak hangját: Áldva legyen az Örökkévaló dicsősége az ő helyéről!
13 And I perceived the sound of the wings of the living creatures clapping one to the other, and the sound of the wheels was near them, and the sound of the earthquake.
– és hangját az állatok szárnyainak, a mint egymáshoz csapódtak és a kerekeknek hangját mellettük és nagy zajnak a hangját.
14 And the Spirit lifted me, and took me up, and I went in the impulse of my spirit; and the hand of the Lord was mighty upon me.
És szellem vett föl és elvitt engem és mentem keserűen, lelkem felindulásában, és az Örökkévalónak keze erős volt rajtam.
15 Then I passed through the air and came into the captivity, and went round [to] them that lived by the river of Chobar who were there; and I sat there seven days, conversant in the midst of them.
Eljöttem a számkivetettséghez Tél-Ábíbba, azokhoz, kik a Kebár folyónál laknak és ültem, ahol ők ültek és álmélkodva ültem ott közöttük hét napig.
16 And after the seven days the word of the Lord came to me, saying, Son of man,
És volt hét nap múlva – lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
17 I have made you a watchman to the house of Israel; and you shall hear a word of my mouth, and shall threaten them from me.
Ember fia, őrnek tettelek meg Izraél háza számára: majd hallasz igét szájamból és intsd meg őket részemről.
18 When I say to the wicked, You shall surely die; and you have not warned him, to give warning to the wicked, to turn from his ways, that he should live; that wicked man shall die in his iniquity; but his blood will I require at your hand.
Mikor azt mondom a gonosznak: meg kell halnod, és nem intetted meg és nem beszéltél, elintve a gonoszt az ő gonosz útjától, hogy éljen: ő mint gonosz bűnében fog meghalni, de vérét kezedtől fogom követelni.
19 But if you warn the wicked, and he turn not from his wickedness, and from his way, that wicked man shall die in his iniquity, and you shall deliver your soul.
Te pedig – midőn megintettél egy gonoszt és nem tért meg gonoszságától és gonosz útjától, ő bűnében fog meghalni, te pedig megmentetted lelkedet.
20 And when the righteous turns away from his righteousness, and commits a trespass, and I shall bring punishment before him, he shall die, because you did not warn him: he shall even die in his sins, because his righteousness shall not be remembered; but his blood will I require at your hand.
És mikor egy igaz elfordul igazságától és jogtalanságot követ el, én meg gáncsot vetek eléje, akkor meg fog halni; mivel nem intetted meg, vétkében hal meg és nem maradnak emlékezetben az ő igaz tettei, a melyeket cselekedett, de vérét kezedtől fogom követelni.
21 But if you warn the righteous not to sin, and he sin not, the righteous shall surely live, because you have warned him; and you shall deliver your own soul.
Te pedig – midőn őt megintetted, az igazat, hogy ne vétkezzék az igaz és ő nem vétkezett: életben fog maradni, mert megintetett, te pedig megmentetted lelkedet.
22 And the hand of the Lord came upon me; and he said to me, Arise, and go forth into the plain, and there shall you be spoken to.
És volt ott rajtam az Örökkévalónak keze, és szólt hozzám: Kelj fel, menj ki a síkságra, ott majd beszélek veled.
23 And I arose, and went forth to the plain: and, behold, the glory of the Lord stood there, according to the vision, and according to the glory of the Lord, which I saw by the river of Chobar: and I fell on my face.
Fölkeltem tehát és kimentem a síkságra és íme ott áll az Örökkévalónak dicsősége, mint ama dicsőség, melyet a Kebár folyónál láttam; és arczomra borultam.
24 Then the Spirit came upon me, and set me on my feet, and spoke to me, and said to me, Go in, and shut yourself up in the midst of your house.
És szellem szállt belém és lábaimra állított; erre beszélt velem és szólt hozzám: Menj be, zárkózzál el a házadban.
25 And you, son of man, behold, bonds are prepared for you, and they shall bind you with them, and you shall not come forth of the midst of them.
És te ember fia, íme köteleket tettek reád, azokkal megkötöznek, hogy ki ne menj közéjük.
26 Also I will bind your tongue, and you shall be dumb, and shall not be to them a reprover: because it is a provoking house.
Nyelvedet pedig ínyedhez fogom tapasztani, és el fogsz némulni, és nem lész számukra feddő ember, mert engedetlenség háza ők.
27 But when I speak to you, I will open your mouth, and you shall say to them, Thus says the Lord, He that hears, let him hear; and he that is disobedient, let him be disobedient: because it is a provoking house.
És mikor beszélni fogok veled, majd kinyitom szádat és szólsz hozzájuk: így szól az Úr, az Örökkévaló; a ki hallgat reá, hallgasson reá s aki vonakodik, vonakodjék, mert engedetlenség háza ők.
