Psalms 9
1 To the chief Musician upon Muthlabben, A Psalm of David. I will praise [thee], O LORD, with my whole heart; I will shew forth all thy marvellous works.
Az éneklőmesternek a múthlabbén szerint; Dávid zsoltára. Dicsérlek Uram teljes szívemmel, hirdetem minden csudatételedet.
2 I will be glad and rejoice in thee: I will sing praise to thy name, O thou most High.
Örülök és örvendezek tebenned, zengedezem, oh Magasságos, a te nevedet;
3 When mine enemies are turned back, they shall fall and perish at thy presence.
Hogy az én ellenségeim meghátráltak, elbuktak és elvesztek a te orczád előtt;
4 For thou hast maintained my right and my cause; thou satest in the throne judging right.
Hogy véghezvitted ítéletemet és ügyemet: az ítélő-székben ültél, mint igaz bíró.
5 Thou hast rebuked the heathen, thou hast destroyed the wicked, thou hast put out their name for ever and ever.
Megdorgáltad a pogányokat, elvesztetted a gonoszt: nevöket mindörökre kitörölted.
6 O thou enemy, destructions are come to a perpetual end: and thou hast destroyed cities; their memorial is perished with them.
Az ellenség megszünt, elpusztult örökre; és a városoknak, a miket feldúltál még az emlékezetök is elveszett.
7 But the LORD shall endure for ever: he hath prepared his throne for judgment.
Az Úr pedig örökké trónol, ítéletre készítette el az ő székét.
8 And he shall judge the world in righteousness, he shall minister judgment to the people in uprightness.
És ő megítéli a világot igazsággal, törvényt tesz a népeknek méltányosan.
9 The LORD also will be a refuge for the oppressed, a refuge in times of trouble.
És lesz az Úr nyomorultak kővára, kővár a szükség idején.
10 And they that know thy name will put their trust in thee: for thou, LORD, hast not forsaken them that seek thee.
Azért te benned bíznak, a kik ismerik a te nevedet; mert nem hagytad el, Uram, a kik keresnek téged.
11 Sing praises to the LORD, which dwelleth in Zion: declare among the people his doings.
Zengjetek az Úrnak, a ki Sionban lakik; hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit.
12 When he maketh inquisition for blood, he remembereth them: he forgetteth not the cry of the humble.
Mert számon kéri a kiontott vért, megemlékezik rólok, nem feledkezik el a szegények kiáltásáról.
13 Have mercy upon me, O LORD; consider my trouble [which I suffer] of them that hate me, thou that liftest me up from the gates of death:
Könyörülj rajtam, Uram! lásd meg az én nyomorúságomat, a mely gyűlölőim miatt van, a ki felemelsz engem a halál kapuiból;
14 That I may shew forth all thy praise in the gates of the daughter of Zion: I will rejoice in thy salvation.
Hogy hirdessem minden dicséretedet Sion leányának kapuiban; hadd örvendjek a te szabadításodban.
15 The heathen are sunk down in the pit [that] they made: in the net which they hid is their own foot taken.
Besülyedtek a pogányok a verembe, a melyet ástak; a hálóban, a melyet elrejtettek, megakadt a lábok.
16 The LORD is known [by] the judgment [which] he executeth: the wicked is snared in the work of his own hands. (Higgaion, Selah)
Megismertetett az Úr, ítéletet hozott; a gonoszt annak kezemunkájával ejtette el. (Higgajon, Szela)
Seolba jutnak a gonoszok, oda minden nép, a mely elfeledkezik Istenről. (Sheol h7585)
18 For the needy shall not alway be forgotten: the expectation of the poor shall [not] perish for ever.
Mert a szegény nem lesz végképen elfelejtve, a nyomorultak reménye sem vész el örökre.
19 Arise, O LORD; let not man prevail: let the heathen be judged in thy sight.
Kelj fel Uram, ne hatalmasodjék el a halandó; ítéltessenek meg a pogányok te előtted!
20 Put them in fear, O LORD: [that] the nations may know themselves [to be but] men. (Selah)
Rettentsd meg, Uram, őket; tudják meg a pogányok, hogy halandók ők! (Szela)
