Psalms 49
1 To the chief Musician, A Psalm for the sons of Korah. Hear this, all [ye] people; give ear, all [ye] inhabitants of the world:
Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára. Halljátok meg ezt mind ti népek, figyeljetek mind ti, e világ lakói!
2 Both low and high, rich and poor, together.
Akár közemberek fiai, akár főemberek fiai, együtt a gazdag és szegény.
3 My mouth shall speak of wisdom; and the meditation of my heart [shall be] of understanding.
Az én szájam bölcsességet beszél, szívemnek elmélkedése tudomány.
4 I will incline mine ear to a parable: I will open my dark saying upon the harp.
Példabeszédre hajtom fülemet, hárfaszóval nyitom meg mesémet.
5 Wherefore should I fear in the days of evil, [when] the iniquity of my heels shall compass me about?
Miért féljek a gonoszság napjain, mikor nyomorgatóim bűne vesz körül,
6 They that trust in their wealth, and boast themselves in the multitude of their riches;
A kik gazdagságukban bíznak, és nagy vagyonukkal dicsekesznek?
7 None [of them] can by any means redeem his brother, nor give to God a ransom for him:
Senki sem válthatja meg atyjafiát, nem adhat érte váltságdíjat Istennek.
8 (For the redemption of their soul [is] precious, and it ceaseth for ever: )
Minthogy lelköknek váltsága drága, abba kell hagynia örökre;
9 That he should still live for ever, [and] not see corruption.
Még ha örökké élne is és nem látná meg a sírgödört.
10 For he seeth [that] wise men die, likewise the fool and the brutish person perish, and leave their wealth to others.
De meglátja! A bölcsek is meghalnak; együtt vész el bolond és ostoba, és gazdagságukat másoknak hagyják.
11 Their inward thought [is, that] their houses [shall continue] for ever, [and] their dwelling places to all generations; they call [their] lands after their own names.
Gondolatjok ez: az ő házok örökkévaló, lakóhelyeik nemzedékről-nemzedékre szállnak, nevöket hangoztatják a földön.
12 Nevertheless man [being] in honour abideth not: he is like the beasts [that] perish.
Pedig az ember, még ha tisztességben van, sem marad meg; hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.
13 This their way [is] their folly: yet their posterity approve their sayings. (Selah)
Ez az ő sorsuk bolondság nékik; de azért gyönyörködnek szavokban az ő követőik. (Szela)
14 Like sheep they are laid in the grave; death shall feed on them; and the upright shall have dominion over them in the morning; and their beauty shall consume in the grave from their dwelling. (Sheol h7585)
Mint juhok, a Seolra vettetnek, a halál legelteti őket, és az igazak uralkodnak rajtok reggel; alakjokat elemészti a Seol, távol az ő lakásuktól. (Sheol h7585)
15 But God will redeem my soul from the power of the grave: for he shall receive me. (Selah) (Sheol h7585)
Csak Isten válthatja ki lelkemet a Seol kezéből, mikor az megragad engem. (Szela) (Sheol h7585)
16 Be not thou afraid when one is made rich, when the glory of his house is increased;
Ne félj, ha valaki meggazdagszik, ha megöregbül házának dicsősége;
17 For when he dieth he shall carry nothing away: his glory shall not descend after him.
Mert semmit sem vihet el magával, ha meghal; dicsősége nem száll le utána.
18 Though while he lived he blessed his soul: and [men] will praise thee, when thou doest well to thyself.
Ha életében áldottnak vallja is magát, s ha dicsérnek is téged, hogy jól tettél magaddal:
19 He shall go to the generation of his fathers; they shall never see light.
Mégis az ő atyáinak nemzetségéhez jut, a kik soha sem látnak világosságot.
20 Man [that is] in honour, and understandeth not, is like the beasts [that] perish.
Az ember, még ha tisztességben van is, de nincs okossága: hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.
