Psalms 3
1 A Psalm of David, when he fled from Absalom his son. LORD, how are they increased that trouble me! many [are] they that rise up against me.
Dávid zsoltára; fia, Absolon elől való futásakor. Uram! mennyire megsokasodtak ellenségeim! sokan vannak a reám támadók!
2 Many [there be] which say of my soul, [There is] no help for him in God. (Selah)
Sokan mondják az én lelkem felől: Nincs számára segítség Istennél, (Szela)
3 But thou, O LORD, [art] a shield for me; my glory, and the lifter up of mine head.
De te, oh Uram! paizsom vagy nékem, dicsőségem, az, a ki felmagasztalja az én fejemet.
4 I cried unto the LORD with my voice, and he heard me out of his holy hill. (Selah)
Felszóval kiálték az Úrhoz, és ő meghallgata engemet, az ő szentsége hegyéről. (Szela)
5 I laid me down and slept; I awaked; for the LORD sustained me.
Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr támogat engem.
6 I will not be afraid of ten thousands of people, that have set [themselves] against me round about.
Nem félek sok ezernyi néptől sem, a mely köröskörül felállott ellenem.
7 Arise, O LORD; save me, O my God: for thou hast smitten all mine enemies [upon] the cheek bone; thou hast broken the teeth of the ungodly.
Kelj fel Uram, tarts meg engem Istenem, mert te verted arczul minden ellenségemet; a gonoszok fogait összetörted.
8 Salvation [belongeth] unto the LORD: thy blessing [is] upon thy people. (Selah)
Az Úré a szabadítás; legyen a te népeden a te áldásod. (Szela)
