Psalms 108

1 A Song [or] Psalm of David. O God, my heart is fixed; I will sing and give praise, even with my glory.

Ének. Dávid zsoltára. Kész az én szívem, oh Isten, hadd énekeljek és zengedezzek; az én dicsőségem is kész.

2 Awake, psaltery and harp: I [myself] will awake early.

Serkenj fel te lant és hárfa, hadd keltsem fel a hajnalt!

3 I will praise thee, O LORD, among the people: and I will sing praises unto thee among the nations.

Hálát adok néked a népek között Uram, és zengedezek néked a nemzetek között!

4 For thy mercy [is] great above the heavens: and thy truth [reacheth] unto the clouds.

Mert nagy, egek felett való a te kegyelmed, és a felhőkig ér a te hűséges voltod!

5 Be thou exalted, O God, above the heavens: and thy glory above all the earth;

Magasztaltassál fel, oh Isten, az egek felett, és dicsőséged legyen az egész földön!

6 That thy beloved may be delivered: save [with] thy right hand, and answer me.

Hogy megszabaduljanak a te szeretteid, segíts a te jobb kezeddel és hallgass meg engem!

7 God hath spoken in his holiness; I will rejoice, I will divide Shechem, and mete out the valley of Succoth.

Az ő szentélyében szólott az Isten: Örvendezek, hogy eloszthatom Sikhemet, és felmérhetem Sukkothnak völgyét.

8 Gilead [is] mine; Manasseh [is] mine; Ephraim also [is] the strength of mine head; Judah [is] my lawgiver;

Enyém Gileád, enyém Manassé; Efraim az én fejemnek védelme, Júda az én törvényrendelőm.

9 Moab [is] my washpot; over Edom will I cast out my shoe; over Philistia will I triumph.

Moáb az én mosdómedenczém, Edomra az én saruimat vetem, Filistea felett kaczagok.

10 Who will bring me into the strong city? who will lead me into Edom?

Kicsoda visz el engem a kerített városba? kicsoda vezérel engem Edomig?

11 [Wilt] not [thou], O God, [who] hast cast us off? and wilt not thou, O God, go forth with our hosts?

Nem te vagy-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, hogy ki ne menj, oh Isten, a mi seregeinkkel?

12 Give us help from trouble: for vain [is] the help of man.

Adj szabadulást nékünk az ellenségtől, mert hiábavaló az emberi segítség!

13 Through God we shall do valiantly: for he [it is that] shall tread down our enemies.

Istennel hatalmasan cselekszünk, és ő megtapodja ellenségeinket.