< Proverbs 27 >
1 Boast not thyself of to morrow; for thou knowest not what a day may bring forth.
Ne dicsekedjél a holnapi nappal; mert nem tudod, mit hoz a nap tereád.
2 Let another man praise thee, and not thine own mouth; a stranger, and not thine own lips.
Dicsérjen meg téged más, és ne a te szájad; az idegen, és ne a te ajkaid.
3 A stone [is] heavy, and the sand weighty; but a fool’s wrath [is] heavier than them both.
Nehézség van a kőben, és teher a fövényben; de a bolondnak haragja nehezebb mind a kettőnél.
4 Wrath [is] cruel, and anger [is] outrageous; but who [is] able to stand before envy?
A búsulásban kegyetlenség van, és a haragban áradás; de ki állhatna meg az irígység előtt?
5 Open rebuke [is] better than secret love.
Jobb a nyilvánvaló dorgálás a titkos szeretetnél.
6 Faithful [are] the wounds of a friend; but the kisses of an enemy [are] deceitful.
Jószándékból valók a barátságos embertől vett sebek; és temérdek a gyűlölőnek csókja.
7 The full soul loatheth an honeycomb; but to the hungry soul every bitter thing is sweet.
A jóllakott ember még a lépesmézet is megtapodja; de az éhes embernek minden keserű édes.
8 As a bird that wandereth from her nest, so [is] a man that wandereth from his place.
Mint a madárka, ki elbujdosott fészkétől, olyan az ember, a ki elbujdosott az ő lakóhelyétől.
9 Ointment and perfume rejoice the heart: so [doth] the sweetness of a man’s friend by hearty counsel.
Mint a kenet és jó illat megvídámítja a szívet: úgy az ő barátjának édes szavai is, melyek lelke tanácsából valók.
10 Thine own friend, and thy father’s friend, forsake not; neither go into thy brother’s house in the day of thy calamity: [for] better [is] a neighbour [that is] near than a brother far off.
A te barátodat, és a te atyádnak barátját el ne hagyd, és a te atyádfiának házába be ne menj nyomorúságodnak idején. Jobb a közel való szomszéd a messze való atyafinál.
11 My son, be wise, and make my heart glad, that I may answer him that reproacheth me.
Légy bölcs fiam, és vídámítsd meg az én szívemet; hogy megfelelhessek annak, a ki engem ócsárol.
12 A prudent [man] foreseeth the evil, [and] hideth himself; [but] the simple pass on, [and] are punished.
Az eszes meglátja a bajt, elrejti magát; az esztelenek neki mennek, kárát vallják.
13 Take his garment that is surety for a stranger, and take a pledge of him for a strange woman.
Vedd el a ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért zálogold meg.
14 He that blesseth his friend with a loud voice, rising early in the morning, it shall be counted a curse to him.
A ki nagy hangon áldja az ő barátját, reggel jó idején felkelvén; átokul tulajdoníttatik néki.
15 A continual dropping in a very rainy day and a contentious woman are alike.
A sebes záporeső idején való szüntelen csepegés, és a morgó asszonyember hasonlók.
16 Whosoever hideth her hideth the wind, and the ointment of his right hand, [which] bewrayeth [itself].
Valaki el akarja azt rejteni, szelet rejt el, és az ő jobbja olajjal találkozik.
17 Iron sharpeneth iron; so a man sharpeneth the countenance of his friend.
Miképen egyik vassal a másikat élesítik, a képen az ember élesíti az ő barátjának orczáját.
18 Whoso keepeth the fig tree shall eat the fruit thereof: so he that waiteth on his master shall be honoured.
Mint a ki őrzi a fügét, eszik annak gyümölcséből, úgy a ki az ő urára vigyáz, tiszteltetik.
19 As in water face [answereth] to face, so the heart of man to man.
Mint a vízben egyik orcza a másikat megmutatja, úgy egyik embernek szíve a másikat.
20 Hell and destruction are never full; so the eyes of man are never satisfied. (Sheol )
Mint a sír és a pokol meg nem elégednek, úgy az embernek szemei meg nem elégednek. (Sheol )
21 [As] the fining pot for silver, and the furnace for gold; so [is] a man to his praise.
Mint az ezüst a tégelyben, és az arany a kemenczében próbáltatik meg, úgy az ember az ő híre-neve szerint.
22 Though thou shouldest bray a fool in a mortar among wheat with a pestle, [yet] will not his foolishness depart from him.
Ha megtörnéd is a bolondot mozsárban mozsártörővel a megtört gabona között, nem távoznék el ő tőle az ő bolondsága.
23 Be thou diligent to know the state of thy flocks, [and] look well to thy herds.
Szorgalmasan megismerd a te juhaid külsejét, gondolj a nyájakra.
24 For riches [are] not for ever: and doth the crown [endure] to every generation?
Mert nem örökkévaló a gazdagság, és vajjon a korona nemzetségről nemzetségre lesz-é?
25 The hay appeareth, and the tender grass sheweth itself, and herbs of the mountains are gathered.
Mikor levágatott a szénafű, és megtetszett a sarjú, és begyűjtettek a hegyekről a fűvek:
26 The lambs [are] for thy clothing, and the goats [are] the price of the field.
Vannak juhaid a te ruházatodra, és kecskebakok mezőnek árául,
27 And [thou shalt have] goats’ milk enough for thy food, for the food of thy household, and [for] the maintenance for thy maidens.
És elég kecsketej a te ételedre, a te házadnépének ételére, és szolgálóleányaidnak ételül.