< Proverbs 24 >
1 Be not thou envious against evil men, neither desire to be with them.
Ne irígykedjél a gonosztevőkre, se ne kivánj azokkal lenni.
2 For their heart studieth destruction, and their lips talk of mischief.
Mert pusztítást gondol az ő szívök, és bajt szólnak az ő ajkaik.
3 Through wisdom is an house builded; and by understanding it is established:
Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erősíttetik meg.
4 And by knowledge shall the chambers be filled with all precious and pleasant riches.
És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörűséges marhával.
5 A wise man [is] strong; yea, a man of knowledge increaseth strength.
A bölcs férfiú erős, és a tudós ember nagy erejű.
6 For by wise counsel thou shalt make thy war: and in multitude of counsellors [there is] safety.
Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.
7 Wisdom [is] too high for a fool: he openeth not his mouth in the gate.
Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az ő száját.
8 He that deviseth to do evil shall be called a mischievous person.
A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövőnek hívják.
9 The thought of foolishness [is] sin: and the scorner [is] an abomination to men.
A balgatag dolognak gondolása bűn; és a rágalmazó az ember előtt útálatos.
10 [If] thou faint in the day of adversity, thy strength [is] small.
Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szűk a te erőd.
11 If thou forbear to deliver [them that are] drawn unto death, and [those that are] ready to be slain;
Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg!
12 If thou sayest, Behold, we knew it not; doth not he that pondereth the heart consider [it]? and he that keepeth thy soul, doth [not] he know [it]? and shall [not] he render to [every] man according to his works?
Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, ő érti, és a ki őrzi a te lelkedet, ő tudja? és kinek-kinek az ő cselekedetei szerint fizet.
13 My son, eat thou honey, because [it is] good; and the honeycomb, [which is] sweet to thy taste:
Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek.
14 So [shall] the knowledge of wisdom [be] unto thy soul: when thou hast found [it], then there shall be a reward, and thy expectation shall not be cut off.
Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!
15 Lay not wait, O wicked [man], against the dwelling of the righteous; spoil not his resting place:
Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az ő ágyasházát!
16 For a just [man] falleth seven times, and riseth up again: but the wicked shall fall into mischief.
Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig csak egy nyavalyával is elvesznek.
17 Rejoice not when thine enemy falleth, and let not thine heart be glad when he stumbleth:
Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved,
18 Lest the LORD see [it], and it displease him, and he turn away his wrath from him.
Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az ő haragját te reád.
19 Fret not thyself because of evil [men], neither be thou envious at the wicked;
Ne gerjedj haragra a gonosztevők ellen, ne irígykedjél az istentelenekre;
20 For there shall be no reward to the evil [man; ] the candle of the wicked shall be put out.
Mert a gonosznak nem lesz jó vége, az istentelenek szövétneke kialszik.
21 My son, fear thou the LORD and the king: [and] meddle not with them that are given to change:
Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütők közé ne elegyedjél.
22 For their calamity shall rise suddenly; and who knoweth the ruin of them both?
Mert hirtelenséggel feltámad az ő nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?
23 These [things] also [belong] to the wise. [It is] not good to have respect of persons in judgment.
Ezek is a bölcsek szavai. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
24 He that saith unto the wicked, Thou [art] righteous; him shall the people curse, nations shall abhor him:
A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.
25 But to them that rebuke [him] shall be delight, and a good blessing shall come upon them.
A kik pedig megfeddik a bűnöst, azoknak gyönyörűségökre lesz, és jó áldás száll reájok!
26 [Every man] shall kiss [his] lips that giveth a right answer.
Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.
27 Prepare thy work without, and make it fit for thyself in the field; and afterwards build thine house.
Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elő a te meződben; annakutána építsd a házadat.
28 Be not a witness against thy neighbour without cause; and deceive [not] with thy lips.
Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é valakit a te ajkaiddal?
29 Say not, I will do so to him as he hath done to me: I will render to the man according to his work.
Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem ő vele; megfizetek az embernek az ő cselekedete szerint.
30 I went by the field of the slothful, and by the vineyard of the man void of understanding;
A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szőleje mellett.
31 And, lo, it was all grown over with thorns, [and] nettles had covered the face thereof, and the stone wall thereof was broken down.
És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kőgyepüje elromlott vala.
32 Then I saw, [and] considered [it] well: I looked upon [it, and] received instruction.
Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, ezt a tanulságot vevém abból:
33 [Yet] a little sleep, a little slumber, a little folding of the hands to sleep:
Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,
34 So shall thy poverty come [as] one that travelleth; and thy want as an armed man.
És így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.